Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DARVAS IVÁN (SZDSZ)
16 megállapodás révén a köztársasági elnök Parlament általi megválasztása a belpolitikai stabilitás fontos összetevője. A második álláspont p olitikai hátterében egy korábban már kifejezett népakarat ismételt kifejeződése, illetve egy lehetséges veszély a kétpárti hatalomkoncentráció kialakulásának megelőzési szándéka áll. Én a két álláspont igazságtartalmát nem kívánom értékelni, értékelték az t éppen elegen, mások. Az elmúlt két hét éles vitái megerősítettek abban: a két álláspontot nem konfrontálni kell, hanem a legkisebb közös többszörösüket kell keresni. Éppen ezért javaslatunk lényege a következő. Az átmenet bizonytalanságának csökkentése é rdekében a Parlament válasszon köztársasági elnököt, ha így látja indokoltnak, de a választás csak két évre szóljon. E megoldással egyben különválasztódna az államfői és a parlamenti megbízatás, amely jobban megfelel a hatalommegosztás elvének. A két év al att - az új Alkotmány néhány lényeges kérdésével együtt például - sor kerülhetne e véleménykérő népszavazásra. Hogy erről például a szeptemberi helyhatósági választások alkalmával megkérdezhetjüke a választópolgárokat, az alkotmányjogászok között is többf éle értelmezés van. Célszerű lenne ezért erről például az Alkotmánybíróságot megkérdezni. Jó lenne tehát, ha nem a kényszer, hanem a józan megfontolás vezetne bennünket. Ha pedig a választók majd úgy döntenek a népszavazáson, hogy közvetlenül kívánnak elnö köt választani, már most megtudhatják, hogy erre két év múlva lesz lehetőség. Javaslatunk tehát azt célozza, hogy ez a kérdés és egy esetleges közvetlen elnökválasztás kampányküzdelmei ne terheljék az előttünk álló egykét évet, mert az tele lesz az ország szempontjából sorsdöntő teendőkkel és amúgy is nehezen elviselhető terhekkel. Kompromisszumos javaslatunk elfogadása esetén lenne tehát elnökünk és nemcsak ideiglenes. Ugyanakkor az állampolgár garanciát kap arra, hogy akaratát kifejezheti, és a többségi akarat érvényre is fog jutni. És lenne egy lélegzetvételnyi időnk, hogy ne a hatalmi pozíciókért, hanem egy valóban demokratikus hatalom igazi céljáért, a nép felemelkedéséért folytassuk küzdelmünket. Mindennek megvan tehát a maga ideje és a maga órája. Mo st döntsön a Parlament, aztán döntsön a nép, ha akar, és csak ezután, a nép döntésének függvényében következhetnek bárkinek a személyi ambíciói! Ezt ajánlom mindnyájunk figyelmébe. Köszönöm. (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm Németh Miklós képvis előtársunk felszólalását. Felszólalásra következik Darvas Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Felszólaló: Darvas Iván (SZDSZ) DARVAS IVÁN (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Hangos a város egy olyan kijelentéstől, amely, úg y érzem, mélyen sérti a jogaimat, és alapjaiban kérdőjelezi meg ittlétemet, sőt mindnyájunk jelenlétének jogi és erkölcsi alapját. Hisz' elhangzott a napokban a vád, hogy úgymond egyesek ismét a nép feje fölött óhajtják döntéseiket meghozni. Úgy értsüke h át ezt a kijelentést, hogy mi itt - mindahányan - korántsem a nép által választott testület tagjai vagyunk; nem is a nép nevében tanácskozunk itt, nem a nép érdekeit képviseljük, hanem csupán valamely szűk magánérdekek szószólói vagyunk? Fejbólintó jánosok , mamelukok, akiket, mint már megannyiszor, ismét egyszer puccsszerűen ültettek a sokat tűrt nép nyakába? Úgy értsük hát, hogy jogosítványunk korántsem terjed ki arra, hogy ilyen sorsdöntő kérdésben, mint amilyen például a Magyar Köztársaság elnöke személy ének a kiválasztása, a hangunkat hallathassuk? Mire terjedjen ki hát eszerint a magyar Országgyűlés tisztelt tagjainak a hatásköre? Hogy idegtépő, izgalmas harcok árán végül is kompromisszumos döntést hozzanak egyegy parlamenti
