Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 28. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1216 viszonyok között, az isme rt társadalmi körülmények között. Maguk a vállalati vezetők, főleg azok, akik versenyképesnek ítélik helyzetüket, követelték, kérték konzultációk során, hogy történjen valami a helyzetük tisztázására. A Kormány, amikor módosítást vezetett be hiszen július során nagyon sok jelzés érkezett, hogy a helyzet nem jó, és az augusztus 3.i döntés módosítást irányzott elő , akkor arra is hangsúlyt fektetett, hogy ez az újjáalakítás lényeges változást hozzon a vállalati tanácsok struktúrájában, funkciójában; és a tu lajdonos vagy annak nevében fellépő szervezet - esetemben például az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az úgynevezett tanácsi alapítású vállalatok esetében a tanács, később majd a helyhatóság - képviselve legyen a vállalati tanács működésében. Nos, a szavazati arányokat ez némileg módosítja, bár nem jelentősen, hiszen az alapító képviseletében megjelenő kiküldött - erről majd fogok beszélni pár szót , aki nem állami helytartó, nem is tudom, hogy szólt a kérdés, ennél erősebb szó volt, biztos, n em állami biztos: biztos, hogy nem állami biztos lesz, nos egy, azaz egy szavazattal bír a tanácsban, amelynek az átlagos létszáma Magyarországon általában 40 körül van. Egynegyvened szavazattal ő is véleményt nyilvánít 45 esetben, amikor a vállalati taná cs összeül és üzletpolitikai kérdésekben állást foglal. Amint e házban már korábban elhangzott, nekem volt már alkalmam erről beszélni és a kormányprogramnak a vitája során is elhangzott ez, hosszabb távon az állami vállalatok tulajdonosi kérdését a privat izálás fogja rendezni. Majd az új tulajdonos vagy tulajdonosok a kialakítandó, általuk meghozandó érdekképviseleti törvény értemében, támaszkodva saját józan érdekükre, felhasználva a nemzetközi tapasztalatokat, olyan participációs formát teremtenek, amely nek keretén belül mind a munkavállalók, mind a munkaadók megvitathatják a helyi konfliktusokat, és ez a fórum eszmecsere színhelye lehet. Addig? Addig azonban valamit tenni kell. hiszen a privatizáció az ipari cégek esetében lehet, hogy bekövetkezik két hó nap múlva, lehet hogy évek múlva. Így tehát nem felesleges a vállalati tanács mint fórum, mint intézmény, a vállalati vezetési kérdések és belső konfliktusok megtárgyalásának fóruma. Az alapító által delegált egy, azaz egy fő esetünkben olyan törekvés, ame ly már mutatja a jövő irányát, hiszen ez a küldött se nem káderkiküldött, se nem kormánykiküldött, hanem egy tag a participációs szervezetben. Nos, ezek után térnék ki a képviselőtársunk által feltett kérdésekre. Ami az időpontot illeti, a nyári kormánydön tésnek az volt a célja, hogy a vállalati tanácsok újjáválasztása - és itt a hangsúly az újjáalakításon van, és nem csupán megismételt választáson ; ez az újjáválasztás és ezt követően a vezetők megerősítése vagy új pályázat kiírása minél előbb történjék me g, noha jól tudtuk, hogy az érintettektől komoly szervezeti, szervezési erőfeszítéseket igényelt ez a rövid határidő. Ámde, meg kívántuk előzni az önkormányzati választások kitűzött időpontját. Ha ugyanis nem ezt tesszük, akkor egyfelől összecsúszik ez a k ét elég fontos esemény, és a szükségszerűen túlpolitizált közegben a vállalati tanácsválasztás túlságosan politikussá válik. Másfelől feltételezem, ha mi egybetoltuk volna a két eseményt, netalántán a választások utánra tűzzük ki az újraválasztást, akkor az a kritika ér minket - amelyet éppen tegnap volt alkalmam idézni, hogy feltételezi az ellenzék, hogy a választáson győztes MDFes polgármester nem csupán a hentesboltokat fogja osztogatni - erre tegnap utaltam , hanem beleszól a helyi vállalatoknak a ve zetésébe. Tehát nem politikai, sőt politikumot kerülő fontos szakmai érdekek szóltak amellett, ha már van választás, minél előbb menjen végbe. Egyébként ha úgy dönt a vállalati tanács, hogy felmenti az igazgatót és pályázatot ír ki - persze a régi igazgató is indulhat, ha idő közben támad koncepciója , ennek a folyamatnak lebonyolítási időigénye van, és szeretnénk, hogy ez a folyamat az év vége előtt végbemenjen, hogy a következő, igen nehéznek ígérkező évet most már legitim vállalatvezetés kezdhesse el. Egyébként zárójelben jegyzem meg, mert sok félreértés van e körül: a vállalati tanács egyharmad plusz egy szavazattal fel tudja menteni az igazgatót és új pályázatot írhat ki. Ha tehát a munkavállalók többsége úgy foglal állást, hogy a munkavállalók egyik része és az ex officio, tehát a munkarend szerint delegált vállalati vezetők egy része úgy dönt, hogy nem bízza meg a jelenlegi vállalati igazgatót az ügyek vezetésével, akkor kötelesek kiírni a pályázatot. A pályázaton
