Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 28. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1217 természetesen nyugodtan indulhat a r égi igazgató, ez feltételezem, nem rázza meg a vállalati vezetés egészét, de kellő alkalmat ad arra, hogy azok a vezetők, akik nem bírják munkatársaik, beosztottaik bizalmát, ne kezdjék el az új évet ezzel a hiányos támogatottsággal. Igazából egy vezetésne k a munkáját nem a választások, hanem majd az eredmények igazolják - most azonban egy olyan helyzet van, amelyben intézkedni kellett, hiszen igen nehéz időszak áll a magyar gazdaság előtt. Tájékozódtam és úgy hallottam, hogy kényszerszabadságok és nyári sz abadságok voltak, de nem túlságosan sok helyen, tipikusan július hónapra esnek az ipari szabadságok, kényszerleállások egykét helyen fordultak elő - ezek valóban gondokat okozhatnak. Én azt hiszem, ha ilyen eset előfordul - nem túl sok jelzés érkezett , az augusztus elején megalakult Érdekképviseleti Tanács, amelynek e héten lesz ülése, alkalmas fórum lehet arra, hogy a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat együttes erőfeszítésével a kormányhatározat végrehajtása útjában álló akadályokat valamilyen mód on elhárítsa. Megismétlem: az eddigi tapasztalatok szerint a vállalati tanácsok újjáalakítása, újraválasztása, és ennek első aktusaként a vezetők megerősítése vagy pályázat kiírása rendben történik. Az interpelláció másik pontjára azt hiszem már válaszolta m, nevezetesen igenis felhasználta a kormányzat ezt az újraválasztást ahhoz, hogy egy lépést tegyen előre a modern gazdaságokban is szokásos igazgatótanácsok struktúrája felé abban az értelemben, hogy nem csupán a munkavállalók, nem csupán a vezetők, hanem most már a tulajdonos képviselői is benn ülnek a tanácsban. Igaz csupán egy fővel - még ez az egy is alkalmat adott arra, hogy valaki államosításról, recentralizációról beszéljen, mondom még egyszer: egy 40 fős tanácsban az egy fő képviselet nem tekinthet ő durva centralizációnak. Egyébként erre volt lehetősége a kormányzatnak törvénymódosítás nélkül. Itt mondom el még egyszer - mert ez sokszor felmerült , hogy esetünkben a minisztérium, más esetben a helyhatóság képviselője nem állami biztos. Nincsenek kü lönleges jogosítványai. Nem szól bele ez a biztos - a kiküldött, a delegált gyakorlati, operatív ügyekbe. Feladata, hogy a tulajdonost képviselje egy testületben, és nem operatív, hanem egy évben háromszor, négyszer, ötször stratégiai kérdésekben mondja el az álláspontját. Én egyébként nem csupán minisztériumi embereket delegáltam - a minisztérium nem alkalmas erre, hiszen kis létszámú, sok nagy vállalat van . felkértem a társtárcák képviselőit, megkerestem a Magyar Tudományos Akadémia intézményeit, a kama rákat, egyetemeket, egyetemi tanszékeket, és nagyon értékes emberek jelentkeztek. Én azt gondolom, különösen nehéz helyzetű vállalatok esetében a legjobb szakembereket tudjuk delegálni a tulajdonos, az alapítók nevében és képviseletében. Ezáltal a vállalat i tanács ismét egy lépést tesz abba az irányba, hogy mint a modern közgazdaságok felügyelő bizottsága, igazgató tanácsa véleményt nyilvánítson, segítse a vállalati vezetést stratégiai kérdésekben. Ezek után a további kérdésekre összevonva válaszolok. A vál lalati tanácsok eddigi működésével kapcsolatos kritikák nyilván nem új keletűek. A kormányzati szervek a vállalati tanácsok ügyével többször foglalkoztak, én magam is több konzultáción vettem részt, megvitattam különböző érdekképviseleti szervezetekkel. A VTK ügye felmerült már korábban itt, parlamenti ülésen. Nézetem szerint tehát a kormányzat nem váratlanul és nem kapkodva intézkedett. Kétségtelen, hogy az érdekképviseleti rendszer nem működött jól egészen a legutóbbi időkig, hiszen mind a munkavállalókat , mind a munkaadókat képviselő szervezetek a nyáron gyors osztódásnak és szaporodásnak indultak, és a korábbi monolit szervezetekre kialakított egyeztetési rendszer nem funkcionált. Az új rendszer, amely számol azzal, hogy egy munkahelyen 234, esetleg 6 érdekképviseleti szervezet működik, - munkástanács, független szervezet, kevésbé független szakszervezet , nos ez az új rendszer csak most alakul ki, és ebben a hónapban jött létre az a fórum, amely alkalmas a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók kö zötti tárgyalások intézésére. Én ezért úgy vélem, hogy a Kormány nem vétett a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény ellen, amikor ezt a rendeletét meghozta. Az azonban nyilvánvaló, hogy ilyen nagy horderejű változást sikeresen csak akkor tudunk végreha jtani, ha az érintett társadalmi szervezetek, pártok, mozgalmak, érdekképviseletek, munkástanácsok, szakszervezetek és kamarák együttműködnek,
