Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről hasznosításáról) szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
1166 a vétót - egy távol lévő, városban lévő vállalati központ nyakára terheli annak a településnek az ellátási problémáiban való közreműködést. A törvény célja - úgy fogalmaz , hogy a gazdasági hatékonyság javítása a szempont mindenekelőtt. Mi, szabad demokraták egyáltalán nem hiszünk abban, hogy bármilyen állami tulajdonnak ilyen formában való fenntartása a gazdasági hatékonyság felé terelné a kereskedelmet, a vendéglátóipart, illetve a privatizáció jelen törvény által érintett gazdálkodó egységeket. Külön probléma, hogy a Kormányzat sem piackonform eszközökkel - adókedvezmények, illetve egyéb eszközök alkalmazásával - próbálja ezt a kérdést kezelni, hanem egy adminisztratív, úgynevezett kézi vezérlésre emlékeztető állami tulajdonnak egy ilyen formában való garantálásával. Külön szeretnék beszélni egy másik kivételről, amikor az állam bizonyos kereskedelmi egységek privatizációját kivonja, illetve a Kormányzat ki szeretné vonni a jelen törvénytervezetből. Itt gondolok a gyógyszertárra, a zálogfiókra, az utazási irodára. Teljesen érthetetlen számunkra, hogy ebben a körben miért nem lehet privatizálni. Az egész világ bebizonyította, ahol piacgazdaságok működnek, hogy jelen tevékenységeket magánszektor is nagyon könnyen, sokkal jobban tudja ellátni, mint eg y állami cég. Álláspontunk szerint minden ilyen ellátási gondot elsősorban piaci eszközökkel kell kezelni, és nem az állami tulajdon fenntartásával. Itt az ülésteremben ma többször elhangzott a külföldi tőke szerepe. Nagyon világosan kell látnunk azt, hogy ha a privatizációs eljárásban a külföldi tőkét kiszorítjuk, az kinek kedvez és kinek nem kedvez. Kedvez azoknak a magyar pályázóknak, akik beszállnak a versenybe az üzletekért, mert az az ár, amit nekik a bérleti jogért fizetni kell, várhatóan alacsonyabb . Nem kedvez az állami költségvetésnek, tekintettel arra, hogy mivel kevesebb a pályázó, kevesebb a versenyben szereplő, nyilvánvalóan alacsonyabb árat lehet elérni. Kérdés, mennyiben kedvez a külföldi tőkének ilyen formában való kizárása a vevőknek, nekün k, magyar állampolgároknak, akik nem szállunk be ilyen versenybe. Nyilvánvaló, hogy a nagy kereskedelmi gyakorlattal rendelkező külföldi vállalkozó esetér. joggal lehet számítani arra, hogy színvonalasabb ellátást fog biztosítani, mint = valljuk meg nagyon sok esetben a kezdő magyar vállalkozó. Így álláspontom szerint, amennyiben a Kormány a külföldi tőkét szándékai szerint ebből a pályázatból kizárja, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ennek ára van a túloldalon. Túloldalon értem az állami költségvetést, illet ve a magyar állam polgárok millióit, akik nyilván nem jutnak így bérleti jog tulajdonához. A következőt már mint gyakorló jogász mondom: kicsit illuzórikusnak tartom a Kormányzat azon álláspontját, hogy a működő külföldi tőke így kizárható. Egy csak magáns zemélyekből álló korlátolt felelősségű társaság megszerezhet egy ilyen boltot, övé a bérleti jog - és utána már saját belátása szerint rendelkezik, társulhat külföldi partnerrel. Így, álláspontom szerint, a külföldi szereplőknek ilyen formában való kizárás a ebből a privatizációs folyamatból hosszú távon feltétlenül illuzórikus. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Hegedűs István képviselő, Fiatal Demokraták Szövetsége. (Közbeszólá s a FIDESZ soraiból: Elnök Úr! Ez félreértés lesz!) Akkor következik dr. Kovács Pál képviselő, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Kovács Pál (MSZP) KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
