Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről hasznosításáról) szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
1165 Matyi László, Szabad Demokraták Szövetsége; Hegedűs István, Fiatal Demokraták Szövetsége; Kovács Pál, Magyar Szocialista Párt; Iványi Gábor, Szabad Demokraták Szövetsége; Szabó Lajos , Független Kisgazdapárt és Páris András, Szabad Demokraták Szövetsége. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Matyi László képviselőnek, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Matyi László (SZDSZ) MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! T isztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mind a mai nap, mind már a működésünk során többször elhangzott, hogy a privatizációs eljárás, a privatizáció folyamatának a sikere alapvető, döntő tényező hazánk gazdasági állapotának helyreállítása érdekében. A privatizáci ó sikere szempontjából mindig három szempontot kell politikai szempontból egyeztetni. Egyrészt az állami költségvetési bevétel szempontját, másrészt azoknak a szempontját, akik a privatizációs folyamatban pályázóként, versenyzőként megjelennek az új tulajd onért, jelen esetben a bérleti jogért, illetve a széles értelemben vett magyar állampolgárokat, akiknek ebből a privatizációból milyen hasznuk származik. Gondolok itt arra, hogy az ellátás milyen mértékben javul, mennyire közelítik meg azt az európai színv onalat, amelyet minden magyar állampolgár joggal elvár, amikor ő vevőként megjelenik bármilyen piacon, bármilyen üzletben. Alapvető koncepcionális kérdés az - és ebből a szempontból helytelenítjük a jelenlegi törvénytervezetnek a koncepcióját , hogy egyed ül egy eljárási módot ismer, az üzletenkénti privatizációt. Nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egészen más helyzetben van egy belvárosi Közért Vállalat, mint egy vidéki cég, egy vidéki kereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalat, amelyik üzleteinek dönt ő része, ami a városban, frekventált helyen van, nyereséges, ugyanakkor ehhez a céghez, ehhez a láncolathoz tartozik számtalan kis településen található közért, vendéglátóipari egység és egyéb kereskedelmi egység, amelyik veszteséges. Ha az üzletenként val ó privatizációt vesszük alapul, jó eséllyel mondhatjuk azt, hogy a nyereséges üzletekért a városokban nagy verseny indul, és azok gyorsan, viszonylag jó áron fognak elkelni. Ugyanakkor ottmaradnak a változatlanul fennmaradt vállalat nyakán főként a kistele püléseken található veszteséges üzletek, és innen már nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy egy olyan vállalat, amely csupán veszteséges üzletek láncolatából áll, rövid időn belül összeroppan, és ennek megfelelően azokon a kistelepüléseken az ellátá st alapvetően veszélyezteti. Álláspontunk szerint - mivel a cégek nagyon eltérő körülmények között élnek - ajánlatos lenne, ha a Kormány olyan értelemben átdolgozná ezt a privatizációs törvényt, hogy a privatizálandó vállalatok helyzetéhez mérten többféle eszközt lehessen alkalmazni, akár olyan eszközt is, hogy egy egész komplett hálózatot privatizálnak, és nem csak boltonként, elemeire szétbontva egy állami vállalatot. A Kormány látja azt, hogy itt bizonyos ellátási gondok keletkezhetnek, és ezt egy nagyon sajátos eszközzel próbálja megoldani. Az önkormányzatoknak a kezébe adja annak lehetőségét, hogy a kistelepüléseken lévő boltok eladását megvétózza. Ha van vevő, illetve ha ezt nem is direktben megvétózza, lehetősége van arra is, hogy kikösse, hogy öt évi g ezt a boltot csak a jelenlegi működése területén lehet hasznosítania az új bérlőnek. Álláspontunk szerint ez egyrészt oly mértékben leviszi az árat, ami az állami költségvetés bevételei szempontjából roppant káros, másrészt nagy valószínűséggel vevők ezé rt a boltért nem szállnak versenybe, mivel öt évre előre megkötni egy vállalkozó kezét nem szerencsés, ezt a vállalkozók sehol sem szeretik. Így álláspontunk szerint ennek a megoldásnak az alkalmazása komoly ellátási problémákhoz fog vezetni, döntően a kis ebb településeken. Ugyanakkor az önkormányzatokat egy könnyebb megoldás felé tereli. Nem piackonform eszközökkel kellene neki segítenie az ott lévő vállalkozásokat, vállalkozókat, hogy a jelenlegi működési, tevékenységi körüket fenntartsák, hanem - mivel k imondja
