Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ELNÖK (Szabad György):
610 Az interpelláció joggal érinti közvetve a művelődési és közoktatási tárcát. Kulturális, vallási, természeti és építészeti értékeink, emlékeink őrzését ugyanis a belügyi tárca és a rendőrség ne m tudja ellátni. A szándékos pusztítás kedve vagy a közömbösségből eredő kártételek, a rombolás – magatartás és egyéni kultúra kérdése. A kultúra, a magatartás alakítója pedig a művelődés, az oktatás, a társadalom különféle intézményei, a színházaktól a mú zeumokig és a mozgóképig. Van azonban a társadalom, a közoktatás kezében egy közelebbi eszköz is hasonló rombolás ellen: az értékek megtanítása, az erkölcsi törvények megismertetése. Megtanítása annak, hogy vannak az érzékelhető világon túli remények, és e nnek fényében az élet itt maradt emlékei, a hamvak és emlékművek sok ember számára fontos, mélyen érzelmekhez kötött értékek. Ez az a tantárgy, amely minden felekezeti hovatartozás felett irracionális értékekre vagy erkölcsre, vagyis a hitre tanít. Ezen fe lül a másságról, a hagyományok különbözőségéről kialakított tudomány is sokat tehet a különbözőségek értékeinek megismertetéséért, megbecsültetéséért. Ha olyan tantárgyakat hallgatnánk, melyekben – a felemlített esetre utalva – hallanánk a zsidó nép hagyom ányainak szépségeiről, költészetének, hitének alkotásairól, akkor az előítéleteket és a gyűlöleteket le tudnánk törni, mert ezekre nem a törvény alkalmas, nem a bosszú, hanem az értő és tiszta ismereteket továbbítő, példával erősített tanítás. Ezen a téren nagy feladatok állnak az új közoktatás előtt, s ezt a tárca, a közoktatás fel is akarja vállalni – bár efféle tantárgyak bevezetését éppen képviselőtársam frakciójának soraiból többen ellenezték. Köszönöm szépen. (Nagy taps a jobb oldalon és középen.) ELN ÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Andrásfalvy Bertalan miniszter úr válaszát. Most a további kérdések feltevését bizonyos időre felfüggesztem, és átadom az elnöki széket megbízott elnökünknek, Szabad Györgynek. (Az elnöki széket Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke foglalja el.) I. Baudouin, a belgák királya és kísérete köszöntése ELNÖK (Szabad György) : Igen Tisztelt Országgyűlés! Nagy megtiszteltetés érte Országgyűlésünket. Belgium államfője, Baudouin király. (taps) Fabiola királyné. (taps) és kísé rete társaságában meglátogatta Országgyűlésünket. Engedjék meg, hogy köszöntsem őt, mint annak a népnek az uralkodóját, amelyik a görögökön kívül az egyetlen Európában, mely megőrizte a latin auktoroknál feljegyzett nevét mind a mai napig, szakadatlanul! E ngedjék meg, hogy emlékeztessem Önöket arra, amiről többek között az előbb volt alkalmam az uralkodóval négyszemközti beszélgetésen szólni, hogy a magyarság sorsa és a belga nép sorsa között van egy nevezetes hasonlóság. Mindkét nép a népek országútján hel yezkedik el, mindkét nép a hatalmi érdekek ütközőpontján kellett hogy lejátssza történelmi szerepét. Hadd emlékeztessek arra is, hogy amikor a belga nép ugyanazon elnyomó hatalom ellenében – korábban, mint mi – kivívta szabadságát a XVIII. század végén, eg y névtelen magyar költő versbe szedte, hogy "A magyarnak példát, a francia mellett, utat, a belga mutat". Még valamit mondok ebben a rövid köszöntőben: mi most visszavívtuk a demokratikus parlamentáris rendszerhez való jogunkat. Nem felejthetjük, hogy az a jogi épület, amit mi most felépítünk, azon az 1848ason alapul, 1848nak azon parlamentáris kormányzati rendszerén, amelynek alaptörvényét megszövegező Kossuth Lajos és Giczy Kálmán egybehangzóan azt mondotta, hogy a magyar alkotmányos jogelőzmények melle tt a legtöbbet az 1830. évi, akkor legkorszerűbb európai alkotmányból, a belgából merített. Így közvetve, a belga küzdelmeknek, a belga jogfejlődésnek szerepe van abban, hogy volt hová visszanyúlni.
