Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Kérdések: - ŐFELSÉGE I. BAUDOUIN, a belgák királya:
611 Befejezésül legyen szabad elmondanom: mélyen meghat bennü nket, hogy Belgium államfője az első a világ valamennyi államfője közül, aki személyesen eljött hozzánk, hogy köszöntse a szabad választásokon létrejött magyar Országgyűlést, annak felelős Kormányát és a – reményünk szerint – demokráciában az európai színv onalra visszaemelkedő magyar népet. Köszönöm a látogatásukat, és megkérem illusztris vendégünket, fáradjon a szónoki emelvényhez, hogy elmondja üdvözletét! Köszönöm. (A képviselők felállva tapsolnak, amíg a belga király az emelvényhez megy.) I. Baudouin, a belgák királyának beszéde ŐFELSÉGE I. BAUDOUIN, a belgák királya: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hadd mondjam el Önöknek preambulum gyanánt, hogy mily nagy hatást gyakorol rám a hely, ahol fogadnak engem, és az időpont, amikor erre a találkozásra sor kerül. Az imént, amikor gyönyörű Országházuk lépcsőjén feljöttem ide, önkéntelen is a magyar nép ragaszkodására gondoltam gazdag történelmi múltjához, szabadságjogaihoz, azokhoz a nemzeti hőseihez, akiket ismét tisztelet övez. Márciusba n ismét megünnepelték Kossuth Lajos szabadságharcának évfordulóját, aki már az 1848as forradalom idején kijelentette, hogy a demokráciáé a jövő. Tavaly sor került Nagy Imre és az 1956os felkelés többi mártírjának rehabilitálására, s érvénytelenítették a Mindszenty bíborosra kiszabott ítéletet is. Olyan felszabadító harc hősei ők valamennyien, amelynek emléke továbbra is elevenen él országomban. Az Önök személyében azokat a magyar férfiakat és nőket üdvözlöm, akiket szabadon választott a nép, hogy itt a le adott szavazatokból kiolvasható közvélemény minden tendenciáját képviseljék. Nagy feladat vár Önökre: be kell fejezniük új alkotmányuk revíziójának munkálatait, ki kell alakítaniuk a gazdasági reform jogi kereteit, meg kell határozniuk a személyi szabadság jogok garantálásának, a hatalmi ágak szétválasztásának és a hatalom gyakorlásának módozatait. Megható számomra ez a találkozás, s az a lehetőség, hogy a negyven év óta első demokratikusan választott magyar Parlamenthez intézhetem szavaimat. Mélységesen áté rzem e páratlan lehetőség értékét. Hadd mondjam el először is azt, hogy honfitársaim és jómagam is milyen csodálattal és örömmel követtük békés forradalmuk történéseit. Sokáig emlékezni fogunk azokra a képsorokra, amelyek a Magyarország és Ausztria közti v asfüggöny lebontását mutatták be. Tudjuk azt is, hogy milyen úttörő szerepre vállalkoztak, amikor szabad utat biztosítottak a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett menekülteknek. S mindaz, ami ma történik Önöknél, világosan tanúsítja azt a szándékukat , hogy fenntartsák a jogállamiságot, amelyben a választott parlament a legfőbb hatalmi szerv. Ez a hatalom szükségszerűen békés, hiszen a vita képezi a módszerét, az eszmék ütköztetése, s ha van rá mód, a kiegyezés valamennyi sarkalatos kérdésben. A törvén yességből hasznos példát adhatnak egész Európának, hozzájárulva a belső és külső feszültségek kézben tartásához és leküzdéséhez, hiszen ilyen feszültségek elkerülhetetlenül kialakulnak a szabadságjogok ütközésekor, a kisebbségi jogok védelme vagy a szélsős éges nacionalizmussal szembeni ellenállás kapcsán. Hogyne örülnénk annak, hogy első döntéseik a szabadságjogokra és azok garanciáira vonatkoztak. Lengyelországgal együtt elsőként közeledve a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz példát mutattak, s világos an kifejezésre juttatták, hogy merre tartanak.
