Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Az országgyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
568 elengedése indokolt. Ezzel szemben a javaslat a mellékbüntetésekre nem terjed ki mint végrehajtási kegyelem. A mellékbüntetések egy része – a közügyektől elt iltás, a foglalkozástól eltiltás vagy a járművezetéstől eltiltás – ugyanis a társadalom védelmét szolgálja olyan bizonyos bűncselekmények miatt elítéltek jogainak a korlátozásával, amelyek esetében nem lenne helyes kegyelmi aktussal ezt feloldani. Az eljár ási kegyelmet illetően a javaslat úgy differenciál, hogy az 1990. június hó 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem minden további feltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy az olyan bűntett miatt indított büntető eljárá sban, amelyre a törvény három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést ír elő, vonatkozik az eljárási kegyelem. Ez alól kivétel a Büntető Törvénykönyv 17. fejezetének 1., 2. és 4. címében meghatározott úgynevezett gazdasági bűncselekmények, ahol a b üntetési tétel öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Ezeknél a bűncselekményeknél ugyanis a bíróságok ítélkezési gyakorlatát az jellemzi, hogy a Büntető Törvénykönyv szerinti öt évig terjedő szabadságvesztéssel feljegyzett esetekben sem szabnak ki egykét évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés körében a kegyelem ott indokolt, ahol a törvény a mentesítéshez szükséges várakozási időt években határozza meg. A javaslat ezt a várakozási időt a fe lére csökkenti. Tisztelt Országgyűlés! Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek a súlya, illetőleg a jellege folytán nem lenne helyes, hogy a kegyelem ezeknek az elkövetőire is kiterjedjen. Ez a megfontolás vonatkozik azokra is, akiknek az é letvitelét bűncselekmények elkövetése jellemzi. Ezért a javaslat kizárja a kegyelemből egyrészt a többszörös visszaesőket, másrészt azokat, akiket a tételesen felsorolt bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el, illetve vonnak felelősségre. A bűncselekm ények részletes felsorolásától én most eltekintenék – Önök előtt fekszik a javaslat szerinti felsorolás – , de kiemelem, hogy ez magában foglalja a nemzetbiztonság, az élet, a testi épség, a nemi erkölcs elleni legsúlyosabb bűncselekményeket, a fogolyzendül ést; a nemzetközi bűnözésben játszott szerepükre tekintettel a kábítószerrel való visszaélés súlyosabb eseteit, valamint a pénzhamisítást és természetesen a rablást is. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, amelynek leggyakoribb formája a betörés, il letve a gépkocsifosztogatás, köznapi nevén, továbbá a zsebtolvajlás nem tartozik ugyan a legsúlyosabb bűncselekmények közé, azonban elterjedésük egyre inkább irritálja a lakosságot, és pontosan ezek azok a szaporodó bűncselekmények, amelyek miatt a közvél eményben az a benyomás keletkezik, hogy a közbiztonság romlik. Ezért ezeknek az elkövetőit is indokolt kizárni a közkegyelemből. A kizáró körülmények csak bizonyos korlátozással érvényesülnek. Egyrészt nem vonatkoznak arra a rendelkezésre, amely a három év et meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása alól mentesíti az elítéltek egyes kategóriáit. Ezek a humanitárius szempontok miatt mentesülő személyek – nem lenne helyes korlátozni. Másrészt a közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatná kifejezésre az a rendelkezés, hogy az egyébként kizáró körülmény alá eső elítéltek határozott tartamú szabadságvesztésének ideje az egynyolcadával csökken. Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételé vel valamennyi szabadságvesztésre elítélt mentesül – egészben vagy részben – a szabadságvesztés végrehajtása alól, illetőleg büntetésének tartama a javaslatban meghatározott mértékben csökken. Mintegy 12 ezer részesül ezáltal egészben vagy részben a kegyel em valamilyen formájában, differenciáltan. A közbiztonság szempontjából lényeges, hogy ennek a szabályozásnak a következtében a kegyelemben részesülő elítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabadlábra. Számolni kell természetesen azzal is, hog y egyes, kegyelemben részesült személyek újból bűncselekményeket követnek el. Amennyiben ezt a bűncselekményt három éven belül követik el, és
