Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak

1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Napirend előtt - TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)

560 Napirend előtt Távollevők ismertetése: Trombitás Zoltán jegyző TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: Halász István (MDF) dr. Sipos Imre (FKgP) dr. Pető Iván (SZDSZ) dr. Mihály Zoltán (MDF)

Kovács Gábor (KDNP) dr. Gáspár Miklós (KDNP) dr. Ábrahám Tibor (SZDSZ

) Tardos Márton

(SZDSZ) dr. Isépy Tamás (KDNP) Palkovics Imre (MDF) Csóti György (MDF) Daróczy Zoltán

(MSZP) Fejes Attila (MDF) dr. Debreczeni József (MDF) dr. Kapronczay József (MDF) ELNÖK (Szabad György)

: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Jelenlétellenőrzést tartunk. Kérem, szíveskedjenek megnyomni az "igen"

gombot. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy 308 képviselőtársunk van jelen. Bejelentetten 16 képviselőtársunk van távol,

be nem jelentett 62 képviselőtárs, aki távol van. Az ülés határozatképes. Az ülésnap napirendjének ismertetése ELNÖK (Szabad György)

: Tisztelt Országgyűlés! A tegnap megállapított rend szerint folytatjuk a mai munkát. Ismertetem a

mai üléspont napirendi pontjait. A bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségről szóló orszá

ggyűlési határozati javaslat

megtárgyalása az első napirendi pontunk. Ezt követi a közkegyelemről szóló törvényjavaslat

megtárgyalása, majd ebéd után interpellációk és kérdések előadására, illetve megválaszolására kerül

sor, majd bizottsági tagok választás

ára és bejelentésekre. Jelezni kívánom, hogy Belgium államfője, a belga király érkezése miatt az elnöklésben a

szokástól eltérni fogunk: többszöri elnökváltásra kerül sor. Ezt előzetesen mindig jelezni fogjuk. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszól

alást kért két képviselőtársunk

– elsőként Molnár

Péter, a FIDESZ részéről. Napirend előtti felszólaló: Dr. Molnár Péter (FIDESZ) MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon fontos kérdésben kell a türelmüket kérnem néhány

percr

e a napirend előtt. Arról van ugyanis szó, hogy a demokrácia egyik tartópillérét, a

nyilvánosságot veszélyezteti egy ponton egy bizottsági döntés. Ugyanis a nemrégen az Országgyűlés

határozata által felállított vizsgálóbizottság, amely az írott és az elekt

ronikus sajtó privatizációs

folyamatait hivatott vizsgálni, elfogadott a múlt héten zárt ülésen egy olyan ügyrendi szabályt, amely

a zárt ülések tartását teszi főszabállyá. Ez megítélésem szerint a hatályos Házszabályunkat sérti. A

Házszabálynak ugyanis az ide vonatkozó 63. § (4) bekezdése azt mondja, hogy az államtitok

védelme érdekében az Országgyűlés elnöke, a Minisztertanács tagjai, vagy a bizottság elnökének

javaslatára a bizottság zárt ülést tart. A bizottság bármely tagja is javasolhatja a zárt ülés

tartását. Megítélésem szerint ez egyértelműen azt jelenti, hogy esetenként, kivételes esetekben, ha ez

indokolt, akkor törhető meg a nyilvános ülések rendje, mint főszabályként érvényesülő ügyrend. Ráadásul az ügyrend vitatott pontjánál az első szavazati a

rány 5:5 volt, ez a bizottság ugyanis 10

tagú. Erre az öt fős szavazati arányra kénytelen leszek egyszer még visszatérni. A szavazás akkor

arról folyt, hogy a nyílt ülés vagy a zárt ülés legyen a főszabály a bizottság munkájában. Én a dolog

súlyára való te

kintettel már ott kértem, hogy ebben a dologban a vizsgálóbizottság kérje ki az

ügyrendi bizottság és a házbizottság véleményét. Ezt elutasította a vizsgálóbizottság, többek között

azzal az érveléssel, hogy a vizsgálóbizottság komolytalan színben tűnne fel

, hogyha ebben a kérdésben más, erre hivatott bizottságok véleményét kikérné. Később egy újabb szavazás a zárt ülést