Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
514 Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Dornbach Alajos felszólalását. Szólásra következik Salamon László, a Magyar Demo krata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A köztársasági elnök megválasztásának kérdéséhez kívánok hozzászólni. Az alkotmánymódosítás múlt heti általános vitájában több képvis előtársam, köztük a javaslatot előterjesztő Kutrucz Katalin, amellett Kónya Imre, Tölgyessy Péter és még sorolhatnám, részletesen foglalkoztak azzal a meghatározó szemponttal, hogy az államfőválasztás mikéntje lényegében az alkotmányos közjogi rendszer meg választásának függvénye. Megismertük azt az érvelést, hogy az egyes országok közjogi megoldásai nem keverhetők tetszés szerint össze, hogy egy adott ország alkotmányos közjogi berendezkedése egységes rendszert képez, amelyben vannak harmonikusan beilleszth ető, vagy beilleszkedő, illetve oda be nem illeszkedő vagy legalábbis ideálisan be nem illeszthető elemek. Ennek kapcsán láthattuk, hogy a magyar alkotmányos közjogi rendszerbe a közvetlen választás módja, legalábbis ideálisan, nem illeszthető be. Én, ha a múlt héten e tekintetben elhangzott érvelések minden elemével nem is értek egyet, nem kívánok ebben a körben részletekbe bocsátkozni, mert a lényeg, melyet az imént összefoglalásszerűen idéztem, alapjában véve helyes, és talán többékevésbé ügydöntő is. C supán példaként az előbbiek jobb megvilágítása érdekében, egy országgal kívánok röviden foglalkozni, ez pedig az Egyesült Államok. Az amerikai megoldás tulajdonképpen az államhatalmi ágak legkövetkezetesebb és legtökéletesebb – mondhatni végletes – elválas ztásának elvén alapul. Ebből az elvből okszerűen következik a prezidenciális köztársaság megoldása, a nép által választott kongresszus mellett olyan végrehajtó hatalom felállítása, amely ugyancsak nép által választottan, közvetlenül a néptől eredezteti hat almát. Ennek tökéletes végigvitele viszont azt is eredményezi, hogy az Egyesült Államokban nincsen az európai hagyományos értelemben vett parlamenti felelőssége a kormánynak. Az Egyesült Államok elnöke egyben a miniszterelnöki tisztet is ellátja, az elnöki funkcióban mind az államfői, mind a kormányfői tevékenység is benne foglaltatik. A kormánynak a kongresszussal szemben európai értelemben vett parlamenti felelőssége nem áll fenn, a kormány bizalmi szavazással nem buktatható meg, az elnök nem váltható le, legfeljebb – amire csak elvétve volt példa – vád alá helyezhető. A magyar Alkotmány nem áll az államhatalmi ágak ilyen végletes szétválasztásának elve, nem áll a prezidenciális rendszer alapján. A magyar Alkotmány, hagyományos közjogi megoldásunkat követv e, egész struktúrájában eltér a most példaszerűen említett Egyesült Államok és más hasonló prezidenciális köztársaságok megoldásától, és az 1848as Alkotmány nyomdokain a miniszteriparlamenti felelősség talaján áll. Nem történt még említés arról – és ezér t kitérnék rá – , hogy olykor a politikai történelem alakulása eredményezte a prezidenciális elemek megjelenését a parlamentáris köztársaság struktúrájában. Erre kitűnő példa Franciaország, melynél az történt, hogy az eredetileg tisztán parlamentáris rendsz errel bíró ország a parlamentarizmus csődje miatt fordult a prezidenciális rendszer irányába. Tisztelt Országgyűlés! A közvetlen választás mellett érvelők elsősorban nem is azt vitatták, hogy a magyar közjogi rendszerbe a közvetlen elnökválasztás megoldása nem illeszkedik harmonikusan, jóllehet ezt különösebb indoklás nélkül többen megkérdőjelezték. A köztársasági elnöknek az Országgyűlés általi választását a múlt heti felszólalók jó része leginkább azon argumentumokkal támadta, hogy nézetük szerint a köztá rsasági elnök parlamenti választása a népfölség sérelmét, a népjogok
