Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A jogalkotásról szóló 1987- évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Vörös Vince): - MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
51 az a múgy is nagyon világjogalkotási rendet, és nem egészen átlátott következményekhez vezetne. Ezt a javaslatot ma terjesztették elő, - és mindenféle hatását átnézni nem is volt módunkban. Ezért a jogi bizottság nevében és a magam nevében is kérem tisztelt kép viselőtársaimat, hogy a jogi bizottság előterjesztett javaslatát az eredeti formájában fogadják el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Házszabályaink szerint, figyelemmel a módosító indítványokra, általános és részlete s vitát kell tartanunk. Megkérem képviselőtársaimat, hogy az általános vitában a törvényjavaslat egészéhez szóljanak, míg a részletes vitában a módosításokkal érintett szakaszokhoz fejtsék ki véleményüket. Bejelentem, hogy felszólalásra dr. Mészáros István , SZDSZ, képviselőtársunkat kérem fel. Felszólaló: Dr. Mészáros István (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti csoportja nevében egyetértek azzal, melyet Kutrucz Katal in is itt ismertetett, azzal az állásfoglalással, hogy a jogalkotásról szóló törvényben írt társadalmi vita tulajdonképpen a parlamentarizmus hiányát színlelte, azt próbálta korrigálni. Nem volt más ez, mint a gyökerek kezelése helyett egy színjátéknak a m egteremtése, amely ha alkalmas volt valamire, feltehetően csak arra volt alkalmas, hogy az ilyen, népfront által rendezett vitákon megjelent, és ott esetleg bátran felszólaló, véleményt nyilvánító állampolgárokat összeírják, kontroll szempontjából. Kérdeze m én az ilyen, Népfront által szervezett társadalmi vitákon részt vett emberektől hogy vajon tudjáke, hogy mi lett a sorsa a javaslatuknak? Én ezt mindannyiunk képzeletére bízom, hogy micsoda. Én azt állítom, hogy ne áltassuk magunkat, azok a jogszabályok , amelyek végül is biztosították a békés átmenetet, nem a társadalmi viták eredményeként alakultak ki, hanem az a folyamat bírt döntő behatással rájuk, hogy megjelentek a politikai porondon az ellenzéki pártok, és kikényszerítették ezeknek a jogszabályokna k a megalkotását. Most, hogy végre van egy szabadon választott Parlamentünk, amely bírja a magyar nép bizalmát, nem indokolt az, hogy ezt az intézményesített társadalmi vitát fenntartsuk kötelezőként, ugyanis a vélemények megjelennek a Parlamentben, és eze k a vélemények itt a Parlamentben ütköznek egymással, és nem kell a Parlamentet egy másik intézménnyel még csak részben sem helyettesíteni. Nem feledhető azonban, hogy éppen ez a társadalmi viták intézményesítése vezetett arra, hogy megjelentek a törvényte rvezetek a sajtóban, és kikerült a jogszabályalkotás, ha apró módon is, de a nyilvánosság elé. Ezt indokolatlan lenne megszüntetni, ugyanis spontán társadalmi vitákra nyilvánvalóan sor fog kerülni, és ezt segítené elő az a módosító javaslat, amelyet beterj esztettem, és amely a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának is a javaslatát tükrözi. Tehát még mielőtt ezt ismertetném, én, tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom az említett szakaszok hatályon kívül helyezését, ugyanakkor megfonto lásra ajánlom a módosító javaslat tükrében az említett törvény kiegészítését az 57/A szakasszal, amely azzal egészülne ki, hogy a Törvénytervezetek Közlönye kerülne megalapításra. A Törvénytervezetek Közlönye az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat okat tartalmazza. Ez lenne a törvény szövege. Szükség van ugyanis egy olyan orgánumra, amelyben a törvénytervezetek megjelennek, amelyek biztosítják továbbra is azt, hogy ezeket az érdekelt állampolgárok, illetőleg a Parlamenten kívül maradt pártok vélemén yezni tudják, és nyilvánvalóan a véleményük megjelenik, a véleményük behallatszik ide a tisztelt Házba, és itt a Parlamentben nem süket képviselők ülnek, ezért ezek befolyásolhatják a törvénytervezeteknek az érdemi vitáját.
