Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BAKA ANDRÁS, DR. (MDF)
494 A paktum így szükségszerű, de enélkül is – bármelyik politikai párt került volna hatalomra – ezeket a módosításokat meg kellett volna tennie, mert enélkül működőképtelen és cselekvőképtelen a Parlament, a Kormány. Véleménye m szerint a kétharmados kérdéseket minél szűkebb körre kell szorítani – elhiszem, hogy az ellenzék ebben ellentétes álláspontot fejt ki – , de nem lenne kívánatos, hogy ezekben a kérdésekben ellenzéki felelősség is legyen. Érvényesüljön a kormányzati felelő sség. Hadd idézzek egy példát: NagyBritanniában a királyságot is meg lehet dönteni sima többséggel, mégsem jut eszébe senkinek megdönteni, de ha eszébe jutna, viselnée érte a felelősséget? Engedjék meg, hogy két területre csoportosí tsam a mondanivalómat. Az egyik Király Zoltán hozzászólása, amelyben azt mondta, hogy a Demokrata Fórum változtatott a köztársasági elnök választásával kapcsolatos álláspontján. Tudomásom szerint a Magyar Demokrata Fórum alapvető álláspontja az 1946. évi I . törvény alapjára helyezkedett. Ez elfogadta a Parlament által választott köztársasági elnök intézményét. Kompromisszumként a Magyar Demokrata Fórum elfogadta: amennyiben a szabad választásokat megelőzte volna az elnökválasztás, és amennyiben nem lett vol na legitim Parlament, egyetlen alkalommal a választópolgárok által történő közvetlen választás legyen. Mivel azonban ez a kitétel elesik; legitim Parlament van, és a szabad választásokat követően kerül sor a köztársasági elnök választására,a Demokrata Fóru m eredeti álláspontját tartja fenn, a Parlament által megválasztott köztársasági elnök intézményét. Ebben a vonatkozásban ellentétes álláspontot képviselek Király Zoltánnal szemben. Egy gyenge köztársasági elnök megválasztásához túl soknak tartom azt az öt százmillió forintot, amibe ez a népszavazás kerülne. Feleslegesnek, kidobott pénzt jelentene. Király Zoltán példái, alkotmányos morzsalékai az európai parlamenti intézményekről nem győztek meg arról, hogy ez az álláspont elvi alapon áll. Számomra ez azt je lenti, hogy akár így is választhatunk, akár úgy is, sőt akár még királyt is választhatnánk. (Általános derültség.) Mondanivalóm másik része a kisebbségek kérdésére vonatkozik. Egyetértek Szájer Józseffel és másokkal: az Alkotmány módosításában és eredeti s zövegében nagyon súlyos pontatlanságok találhatók. Terminológiai pontatlanságokról beszélek. Összeírtam néhány jogszabályt. Ezek teljesen vegyesen használják a kisebbség, a nemzetiség, a nemzeti és nyelvi kisebbség, a nemzeti és etnikai kisebbségek termino lógiákat. Általában egymás szinonímájaként, azonos értelemben kerülnek ezek a szavak a jogszabályokban megfogalmazásra. A hatályos Alkotmányunk a nemzeti és nyelvi kisebbség terminus technicust használja, amivel nem értek egyet: nem tudom, hogy ki tartozik a nyelvi kisebbségbe, aki ne tartozna a nemzeti, az etnikai vagy valamely vallási kisebbség meghatározott csoportjába. Ezért a nyelvi kisebbséget a nemzeti, etnikai, esetleg vallási kisebbség terminus technicussal helyettesíteném. A nemzeti és etnikai kis ebbség és az Országgyűlés egy másik alkalommal már állástfoglalt. Ezt kívánja a Magyar Köztársaság védeni, a nemzeti és etnikai kisebbségeinek jogait, a nemzetiségi törvényben, amely valójában nemzeti és etnikai kisebbségi törvény lesz majd. A terminológia i és elvi bizonytalanság jellemzi a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét. Nem olyan régen már szóltam erről. Azt hangsúlyoztam, hogy a kisebbségi jogok parlamenti biztosa egyáltalán az állampolgári jogok parlamenti biztosa, a skandináv jogokb ól átvett jogintézmény. Feladata, hogy egy adott jogterület felett törvényesen őrködjék, törvényességét vizsgálja, az egyéni és kollektív szabálytalanságokat, törvénysértéseket az illetékes szerveknek jelezze, illetve bizonyos jogkörben maga is cselekedjék . Ebből a szempontból – erre is rámutattam már – teljesen mindegy, hogy ez a kisebbségi biztos vagy a kisebbségi jogok parlamenti biztosa mely kisebbséghez tartozik. Véleményem szerint egyáltalán nem kell hogy kisebbséghez tartozzon. Elegendő, hogy jó jogá sz legyen, és ügyesen szervezze a maga miniszteri szintű apparátusát.
