Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A jogalkotásról szóló 1987- évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Vörös Vince): - KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
50 A törvény 33tól 36ik szakasza arról szól, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok tárgyalása előtt a törvényjavaslatokat társadalmi vitára kell bocsátani. Azt a jogi bizottság nagyon jól tudja, hogy az alkotmány tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint az ország népe a n épszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja, vagyis ebből következően a demokrácia gyakorlásának közvetlen módjait is meg kell teremteni. Tény az is, hogy a jogalkotásról szóló törvény 19. szakasza tartalmazza azt a szabály t, amely szerint az állampolgárok részben közvetlenül, részben különböző képviseleti szerveik útján közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. Természetszerűleg ezek a szabályok változatlanul érvényben lennének . Az a szabály, amit a jogi bizottság értékelése szerint hatályon kívül kell helyezni, az pusztán annyit jelent, hogy nem kell kötelezően társadalmi vitát tartani, gyakorlatilag, ha megnézzük a törvény értelmét, szinte minden törvény meghozatala előtt. Ha ezt a szabályt nem törölnénk el, akkor a következő lehetőségeink lennének Vagy formális társadalmi vitákat tartanánk, olyan vitákat, amelyeknek sok értelmük nincsen, mert az érdekeltek ténylegesen nem tudnának hozzászólni, és ezzel lényegileg nem tartanánk be egy hatályos törvényt. Azt is megtehetnénk természetesen, hogy tartalmi, igazi társadalmi vitákat tartanánk a törvények meghozatala előtt, ez azonban azzal a következménnyel járna, hogy hónapokra megbénulna a törvényhozás. A harmadik lehetőség, amit mi javaslunk, az az, hogy töröljük el a társadalmi vita kötelező elrendelésére vonatkozó törvényszakaszokat. Akkor megmenekülünk attól a kötelezettségtől, hogy adott esetben egy formális vitát tartsunk, de változatlanul tekintettel az Alkotmányra, és tekinte ttel a jogalkotási törvény 19. szakaszára ha ez szükséges, akkor tarthatunk társadalmi vitát, meghatározott kérdésben. És hadd hívjam fel még képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a népszavazásról szóló törvény az a jogalkotásról szóló törvény után, egy má r kiérleltebb helyzetben született, és a népszavazásról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, fontosnak ítélt kérdésekben például egy törvényt megerősítő népszavazásra bocsássuk. Hangsúlyozni szeretném még egyszer, itt nem a nép közvetlen részv ételének a lehetetlenné tételéről vagy kizárásáról van szó, hanem csak arról van szó, hogy nem szeretnénk, hogyha az Országgyűlés vagy formálisan tehát ha a törvényalkotás formálisan történne, vagy pedig a szabályok felrúgásával. A jogi bizottságnak egység es álláspontja ez volt. A jogi bizottsághoz érkezett egy módosító javaslat. Ezt a módosító javaslatot az MSZP részéről Kósáné Kovács Magda terjesztette elő. Hangsúlyozom, hogy azt ő sem vitatta, és az ő módosító javaslata sem, hogy a társadalmi vitáról szó ló törvényszakaszokat hatályon kívül kell helyezni. Az ő indítványa egy kiegészítő indítvány, amely minden képviselőtársam előtt ott van, mégis engedjék meg, hogy felolvassam. Egy olyan plusz rendelkezés felvételét kéri, amely a következőképpen szólna: "Az Országgyűléshez előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek jogosultak véleményüket kifejteni az illetékes Országgyűlési bizottság előtt. A véleményezők körére a tervezetet előterjesztő tesz javaslat ot. A társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek maguk is kérhetik meghallgatásukat az illetékes Országgyűlési bizottságtól. A meghallgatandók köréről az Országgyűlési bizottság dönt." A jogi bizottságnak az a véleménye ezzel az indítvánnyal kapcso latban, hogy ezt ne fogadja el a tisztelt Országgyűlés, azért, mert a jelenlegi jogi rendezés mellett is lehetőség van arra, hogy különböző érdekképviseleti szervek a jogalkotás folyamatába beleszóljanak. Ez a jelenlegi megfogalmazás a jogi bizottság vélem énye szerint nem eléggé pontos, és szükségtelen is, hiszen a lehetőség - mint ahogy eddig is - most is megvan a társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szerveknek a meghallgatására. Ez egy olyan elhamarkodott beépítés lenne, ami még jobban borítaná
