Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
485 érezzük felruházva ezzel, akkor lehetséges, hogy ezt a kategóriát egy idő után nem fogják komolyan venni! Még a nemzetiségi biztosi intézményre szeretnék egykét szóval kitérni. A magyar külpolitikának nem egy kérdése a kisebbségi kérdés, hanem a kérdése! Ezt kell külpolitikánknak a fókuszába állítani. Úgy gondolom, hogy a nemz etiségi biztos intézménye jogosítványait tekintve a végrehajtó hatalomhoz kötődik, nem kizárható a törvényhozói hatalomban valamifajta megoldás. És hadd hívjam föl képviselőtársaim figyelmét már most: az önkormányzati törvény tervezeténél ne kerülje el fig yelmüket ez a kérdés! Legalább olyan jelentőségű, mint hogy a padsorainkban hány képviselő ül! Az emberi jogi, kisebbségi bizottság ülésén fölmértük: 26 olyan képviselő ül sorainkban, aki nemzetiséginek vallja magát! Ettől azonban lelkiismeretünk még ne le gyen nyugodt! Mindenképpen megoldandó kérdés a nemzetiségek képviselete a Parlamentben, és nem összekeverendő a nemzetiségi biztos intézményével. Mert ha tisztán jogelvekből indulunk ki, akkor egyik intézmény a végrehajtó hatalomhoz, másik intézmény a törv ényhozó hatalomhoz alakul, és oda kíván jogosítványokat tenni. Viszont kétségtelen tény, hogy a jelenlegi rendszer nem megfelelő, a szabad választás a nemzetiségieken belül sem adható meg olyan formában, mint a jelenlegi szabályozás. Tehát egy új Alkotmány új koncepciójában ezt a kérdést mindenképpen megoldandónak tartom. Úgy gondolom, nyugodt körülmények között más jogalkotási folyamatok játszódnának le, és más alkotmányozó nemzetgyűlésnek más feladatai lennének. Ne feledjé k el azonban, hogy szükséghelyzetben vagyunk, és ez a szükséghelyzet indokolhat olyan megoldásokat, amit az egész nemzet javára a kormányozhatóság és a rendszerváltás békés átmenete érdekében hozunk. Az a részletes vitára tartozik, hogy egy egész csomagter v egésze szolgálja ezt, vagy vannak olyan részek, amelyek leválaszthatók, leválasztandók belőle. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Tamás Gáspár Miklós képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége. Átadom a szót. Felsz ólaló: Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövid hozzászólásom szinte tisztán polemikus jellegű lesz. Szeretném a még az előző Parlamentben Király Zoltán képviselőtársammal elkezdődött párbeszédemet folytatni az elnöki kérdésről. Akkor neki, abban a Parlamentben sikerült az MSZP és az MSZMP szavazataival ismeretes javaslatát elfogadtatnia, ezért volt szükség ennek a bonyodalmas kérdésnek az újratárgyalására. Király Zoltán képviselőtársam megjelölte ebben a teremb en, hogy honnan meddig tart az ellenzék. A magam részéről ezt nem tudnám ilyen magabiztosan meghatározni; mindenesetre azt látom, hogy a teremnek azon a részén, ahol ő ül, igen nagy a potenciális elnökjelöltek sűrűsége. (Derültség és felcsattanó taps.) Tis ztelt Országgyűlés! Volt már az alkotmány- és jogtörténetben vita arról, hogyan kell megválasztani a köztársasági elnököt. A múlt században Franciaországban, amikor Boulanger tábornok – ismert puccsista – szerette volna megszerezni az elnöki hatalmat, egyi k legfőbb híve, Déroulčde, az ismert nacionalista költő a következő egyszerű és igen meggyőző magyarázatot mondta: "Hogyan lehet – kérdezte ő – megtartani a republikánus államformát úgy, hogy a parlamentarizmust és a szabadságot fölszámoljuk? A módszer err e az, hogy nem a törvényhozást, hanem a végrehajtó hatalmat választja meg közvetlenül a nép." Szeretném, ha nem ez a modell vezetne bennünket.
