Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP) jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
482 Azért mertem a gazdasági rendszerváltást kifejező gazdasági alapelvek körében tartalmi módosításokat tenni a fenti elemzett négy esetben, mert úgy vélem, ez nem megy túl a mostani alkotmánymódosítás ambícióin. De szakmai lag, tartalmilag és formájában javítja azt. Az általános rendelkezésekhez az előterjesztők szándékai szerint is hozzányúl a módosítás, és az én indítványaim ezekhez kapcsolódnak. Tisztelt Országgyűlés! Módosító indítványaim másik csoportja az alapvető jogo k biztosítékaira vonatkozik. A Parlament remélhetőleg hamarosan folytatja a polgári szabadságjogokról szóló alapvető törvények megalkotását. Fontos lett volna, hogy a tárgyalt törvényjavaslat ehhez iránymutatást adjon. Ez az iránymutatás azonban hiányzik. A kétharmados törvényekből nem bontakozik ki a polgári szabadságjogok teljes modern katalógusa, kialakuló demokratikus rendünkben azonban a kétharmados törvényeknek különös jelentőségük lesz. Erre épülhet majd rá az új Alkotmány, de szükség lett volna egy mögöttes, átfogó koncepcióra is. Azt sem lehetett volna ejteni. Azt remélem, senki sem vitatja, hogy minél előbb új Alkotmány kell, olyan Alkotmány, amelyről Thomas Jeffersonnal el lehet mondani, hogy országunk összegyűjtött bölcsességeinek folyománya. Saj nálatos, hogy a nemzeti megújhodás programja egy szót sem ejt az új Alkotmány tervéről. Lényeges biztosíték az új módosítás szerint is, hogy az alapvető szabadságjogokat védő törvényeket nem módosíthatja kényérekedvére semmilyen egyszerű kormánytöbbség, h anem elfogadásukhoz politikai konszenzusra van szükség. Ez a garancia az új Alkotmányban majd ki kell hogy egészüljön a polgári engedetlenség jogával, hiszen egy bármenynyire is általános politikai konszenzus sem sértheti az egyén jogát, azt a jogot, amely et nem ruházott át semmiféle kormányra, semmiféle parlamentre; de ez a jövő kérdése. Sajnálatos, hogy ez a javaslat éppen az ellenkező irányban kíván jelentős lépést tenni. A 3. szakasz (2) bekezdéséhez tett, tehát a módosításom 1. oldalán található indítv ányom éppen arra irányul, hogy megakadályozza az alapvető jogok korlátozására irányuló kísérletet. Ez a kísérlet azt célozza, hogy az alapvető jogoknak csak a lényeges tartalmára vonatkozóan követeljen meg a törvény szabályozást. Ez a javaslat megengedhete tlen módon szűkítené az alapjogok védelmét, hiszen ki döntheti el azt, hogy mit jelent a lényeges tartalom. Másként vélekedhet például a sajtószabadság lényeges kérdéseiről – hogy egy ma divatos névsorral éljek – Bánk bán, Tiborc vagy Petúr (derültség) hiá ba ugyanazon párt, illetve tragédia tagjai a felsorolt urak. (Taps.) Az azért, hogy enélkül parttalanná válnék a törvénykezés, nem elegendő egy jogvédő garancia felpuhítására. Az alkotmányosság nemzetközi normái e tekintetben elegendő iránymutatást adnak. Az előterjesztők érve, hogy a pihenés jogának alapján a szervezett üdültetés szabályait is törvénybe kellene foglalni, alaptalan. Az azonban már a pihenés jogához tartozik, hogy mindenkinek joga van heti pihenőnapra, és hogy a vasárnap a mi kultúránk hagyo mányainak a megsértése nélkül nem tologatható a miniszterek kedve szerint, amire eddig már számos példa volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb vázolt szűkítés terjedelmében is szembenáll a mostani alkotmányozá ssal, amely a jogok biztosítékait akarja megteremteni, biztos alapokra akarja helyezni. Ismét kedvenc szerzőmet, Thomas Jeffersont kell idéznem, hogy felriasszam demokrata lelkiismeretünket. "Inkább kitenném magam a túl sok szabadság kényelmetlenségének, m int annak, hogy túl kevésben legyen részem." Lehet, hogy téves a mércém, de sohasem fogom feladni azt a szándékomat, hogy kivegyem a kevesek hatalmából azt, hogy a sokaság dolgát korlátozzák. Egy új Alkotmány egyértelmű szabályozása végett majdan bevezethe tné az osztrák Alkotmányból ismert alkotmányos norma fogalmát. E megoldás szerint a szabadságjog garanciáját jelentő szabályhoz minősített többségre, többi részeihez pedig egyszerű többségre van szükség. A kerettörvény fogalma hasonlóan biztosíthatná, hogy valóban nem törvényi jelentőségű szabályokat alacsonyabb szinten lehetne megfogalmazni. Bízunk az európai jogrendszerek és saját jogérzékünk
