Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÓTH SÁNDOR (KDNP) jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
483 ítéletében. Jogi kultúránk több évszázados alapértékei kellő iránytűk lehetnek annak az eldöntésében, hogy mi kívá n törvényi szabályozást. Utolsó módosító javaslatom – amely a módosító javaslatok között is legutolsóként szerepel – a 37. szakasz (2) bekezdéséhez járul, egy alapvető szabadságjogot érint, éspedig az őrizetbe vétel törvényességét garantáló, az angol jogbó l átvett habeas corpus intézményét. (Gyér taps.) Az Európába való jogi belépőnek is lehetne tekinteni ezt a magyar jogból régóta hiányzó intézményt. Véleményem szerint azonban ez a szabály csak akkor jelent tényleges jogot, valós biztosítékot, ha konkrét i dőpontot tartalmaz. Én az Európában bevett 72 órát tartom megfelelőnek, de kérem az igazságügyminiszter urat, hogy nyilatkozzék, ha erre a bírósági rendszer ajánlása nem ad lehetőséget, mi legyen az az időpont, amelyet még elbír a jelenlegi igazságszolgál tatás. Hogy emlékeztessem a szabályra a jelenlevőket, arról van szó, hogy az őrizetbe vétel után a bíróság elé állításig nem telhet el 72 óránál több, ellenkező esetben szabadlábra kell helyezni. Ha nincs az őrizetbe vétel konkrét időhöz köt ve, akkor a "r övid időn belül" kifejezés nagyon sokféle értelmezést nyerhet egy évtől három percig terjedő skálán. Az orosz nyelvben járatos kollégáink valószínűleg ismerik a "kis szicsasz" és a "nagy szicsasz" közötti különbséget. (Derültség, taps.) Tartalmi észrevétel eim után szeretnék egynéhány formai megjegyzést is tenni. Az alkotmánymódosítás tervezetében nem nagyon törekszik a jogászi értelmezést segítő és elegánsabb egységes szóhasználatra. Csak utalnék arra, hogy a szabadságjogokat felsoroló, kétharmados többsége t megkívánó záradékokban a törvények megnevezése nagyon tarka képet mutat: utazási, letelepedési szabadság szabályozásáról törvény, személyes adatok védelmét biztosító törvény, a lelkiismereti és vallásszabadságot elismerő törvény, és így tovább. Lehetne s orolni a példákat. Ezt a szóhasználatot lehetne egységesíteni, legalábbis egy Alkotmányhoz ez lenne méltó. Csak azért említettem ezeket az amúgy lényegtelen elemeket, mert sokszor a FIDESZ részéről támasztott kifogás éppen a sietséggel szemben van, és az i lyen pontatlanságok éppen ebből a rohammun kából keletkeznek. Az általam benyújtott számos tartalmi indítványnak ez az egyik fő oka. Több vád ért bennünket, hogy korrigáljuk indítványainkat, azért nem álltunk elő velük a múlt heti bizottsági ülésen, mert t itkoljuk őket. Annak, hogy csak most láthatjuk a javaslatainkat, ennél jóval prózaibb oka van. Mostanra készültünk el velük. Engedtessék meg nekünk, hogy ha már az előterjesztés sietős volt, akkor mi is kihasználjunk minden percet, hogy alapos munkát végez hessünk. A lassúság és az alaposság közé, illetve a lassúság és a szakértelem közé – Rott Nándorral szemben – mi nem teszünk egyértelműen egyenlőségjelet. A kormányalakítás lassúsága nem biztos, hogy a szakértelemnek a dúskálása miatt történt. (Derültség, taps.) Egyetlen vigaszunk az, hogy a paktumot megkötő pártok tagjainak, képviselőtársaimnak is csak ugyanennyi idő állt rendelkezésükre a felkészüléshez, és ők még módosítást is csak módjával tehetnek, hogyha lojálisak saját pártjaikhoz. Végül is egy, a si etségre utaló részletet felolvasok a szövegből, amelyet Kutrucz Katalin már említett ugyan. Ez azt mondja, hogy "a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek az elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges." Hogy szól ehhez az indoklás? "A javaslat a jogalkotás rendjét szabályozó törvény elfogadásához egyszerű többséget ír elő, ami azt jelenti, hogy e törvény elfogadásához az Országgyűlés tagjai több mint felének jelenlétében a jelenlevők több mint felének ige n szavazata szükséges." A törvényszöveg és az indoklás eltérésének az oka itt természetesen nem a figyelmetlenség. Erre még a futtában folytatott alkotmányozás sem adhatna okot. Teóriám szerint – mivel a paktum két párt kompromisszuma – a megegyezés egy ti tkos záradéka úgy szólhatott, hogy a törvény szövegét az MDF, az indokolást pedig az SZDSZ képviselői készítették. (Élénk derültség és nagy taps.) Vagy fordítva. Vitatézisem bizonyítását a történelemre hagyom.
