Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA (MSZP)
478 létre, és én azt is megnéztem, hogy a mostani módosításnak ez az 50 pontja melyik részére vonatkozik, az akkor módosított részéree az Alkotmánynak, vagy ami eredetileg maradt, és ennek a nagy része az akkor módos ított részére vonatkozik. Persze megvan ma még a Házszabályban az a lehetőség, hogy Alkotmányt is lehet sürgősséggel módosítani, és ezt 113 képviselőtársunk igénye alapján a Parlament el is fogadta. Miután az eredeti javaslathoz nem volt indoklás mellékelv e, megpróbáltam tegnap reggelig, amíg az indoklást meg nem kaptuk, saját magam kitalálni, hogy ezeknek a módosításoknak, e módosítások sürgősségének vajon mi az indoka. Én azt természetesen értettem, hogy az MDF és SZDSZ között kötö tt paktumot minél hamarabb az Alkotmányban is rögzíteni kell, nehogy valamelyik fél meggondolja magát. Elég nehezen néztük ma itt többen, hogy az SZDSZ képviselői, még a közismerten jó szónok Tölgyessy Péter is hogy küzdött azzal, hogy a legnagyobb ellenzé ki párt vezérszónokaként próbálja elfogadtatni azokat a módosításokat, amelyeknek egy része pontosan az ellenzék lehetőségeit csorbítaná. Természetesen azt is értettem, hogy a demokratikus szocializmus, egyébként Európában haladó értékrendszerként elismert , fogalmát addig kell kitiltani a magyar Alkotmányból, amíg a korábban alaptalanul szocializmusnak nevezett állampárti rendszer hibáinak és bűneinek felhasználásával fenn lehet tartani annak pejoratív értelmezését. A többi javasolt paragrafust átnézve visz ont minimum három különböző kategóriát találtam. Találtam olyan javaslatokat, amelyek abszolút jelentéktelenek, egyáltalában nem sürgősek és ráértek volna egy következő Alkotmányt is megvárni. A másik csoportba sorolhatók azok, amelyek ugyan fontosak, de v éleményem szerint kellően nem előkészítettek, és egy harmadik csoport volt az, amelyik fontosnak is nevezhető, és az előkészítésük is a tárgyalásra megfelelő színvonalat biztosít. Hogy ne csak általánosan beszéljek, egykét példát szeretnék mondani mind a három csoportra. Jelentéktelennek és ráérőnek nevezem például a 6., 7., 11., 31. §ban foglalt módosításokat. Nagyobb gondban vagyok azokkal a törvénymódosításokkal, amelyeket magam is fontosnak érzek, de úgy érzem, hogy nem érik el azt az előkészítettségi szintet, amely itt a Parlamentben a részletes tárgyalásokhoz szükséges lenne. Ilyennek tekintem az alapvető emberi jogokkal foglalkozó 3. §t például, ahol nemcsak az a baj, hogy az emberi jogok lényeges tartalmát nem részletezi, hogy mit ért ezalatt, han em az is a baj, hogy kivette a kétharmados szavazási hatály alól ezt a paragrafust. Ez gyakorlatilag azt jelenti, lehet, hogy az előterjesztők szándékával ellentétben, hogy ezeknek korlátozási lehetősége egyszerű többséggel gyakorlatilag korlátlanná válik. A 45. §ban gyönyörűen megfogalmazzuk, hogy a Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét biztosítják. A 24. §ban viszont eltöröljük a nemzetiségi képviselők behívási rendszerét, amely valószínűleg ross z is, és nem alkalmas valódi képviseletre, és helyette bevezetésre javasoljuk a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosát. Itt csak az a gondom, hogy vajon kellően előkészítette ez a módszer, vajon megkérdeztüke a nemzetiségeket képviselő szervezeteket, é s ezeknek a döntő többsége egyetérte vele, vagy helyettük és nélkülük szeretnénk valami döntést hozni, mert egyetlen előterjesztésben erről egy szót nem hallottam, hogy ezzel az egyetértéssel rendelkeznénk. És ha már itt tartok, akkor szeretnék reagálni e gy elég gyakran hangoztatott mondatra, amely ma is elhangzott itt a teremben, és talán egy kicsit mutatja még a nemzetiségekkel kapcsolatos alapállásunkat. Torgyán képviselőtársunk a 15 millió magyar nevében beszélt. Én azt hiszem, hogy jó lenne, hogyha eg yszer az ország lakosságáról is úgy beszélnénk, hogy figyelembe vennénk, hogy itt a 10 és 1/2 millión belül élnek nemzetiségek is, és elismernénk a jogokat, hogy az ő nevükben is beszélhet esetleg valaki más is. Azzal én egyetértek, hogy ennek a nemzetiség i ombudsmannak igen széles hatásköre legyen. Valószínűleg egy miniszteri hatáskörnek megfelelő lesz ez. De őszintén szólva annak nem nagyon
