Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
451 amelyet az igen tisztelt Ház megmutatott már az Alkot mány tárgyalásának időpontja kiválasztásánál is, hát vajon lehete attól tartani, hogy a kormány a Parlament fölé tud nőni? Nyilvánvalóan ez a veszély reálisan nem fenyeget minket, bár hangsúlyozom, valóban az alkotmányjogi alapelvek egyik legfontosabb kér dése a hatalmi ágak megoszlásánál, hogy a Parlament és a Kormány hogy viszonyulnak egymáshoz. Namost legyen szabad rátérnem a harmadik, igen sok vitát kiváltható részéhez a jelenlegi alkotmánymódosításnak, az ombudsmanok kérédéséhez. Kérném, itt alapvetően abból kell kiindulnunk, amelyet a miniszterelnök úr is több beszédében kifejtett, hogy 15 millió magyarból alig több mint 10 millió él hazánk keretei között. Nyilvánvaló, a nemzetiségi jogokhoz nekünk csak a pozitív diszkrimináció figyelembevételével lehe t hozzányúlnunk. Ezt a kérdést csak ennek aláhúzása mellett lehet megközelíteni és megoldani, ebben a körben pedig valóban igen komolyan felmerül, hogy vajon az Alkotmánynak ahhoz a részéhez, amely a nemzetiségi képviselők behívását jelenti, hozzá lehete nyúlni vagy sem. Nem jogi aggályok vannak itt, mert nyilvánvaló, hogy a korporatív rendszert beépíteni a választási rendszerbe egyszerűen nem lehet, ezek olyanok, mint a tűz meg a víz, a kettő semmiképpen nem békíthető ki egymással. Tehát nekünk jogilag ag gályaink nincsenek akkor, amikor helyeseljük az alkotmánymódosítást, hanem rá kívánunk arra mutatni, hogy vajon nem lesze a mi szomszédságunkban olyan, vagy nem lesznek olyanok, akik ezt a mi jó szándékunkat félre fogják magyarázni, és ezért tudok egyetér teni Tölgyessy Péterrel, amikor ő arra hivatkozott, hogy tulajdonképpen akkor, amikor mi az ombudsmanok körében gondolkodunk, tehát azt mondjuk, hogy nem tudjuk összeegyeztetni a parlamenti képviselők választásának és behívásának elvét, tehát nekünk minden féleképpen biztosítanunk kell annak az alapelvnek az érvényesülését, hogy ha egyszer a parlamenti képviselők választására vonatkozó jogszabály van, akkor ne lehessen más személyeket közvetlenül behívni a Parlamentbe. De mégis rá kell arra mutatni, hogy ami kor a nemzetiségek jogait biztosítani kívánjuk, akkor az átmeneti biztosítás útját jelenti csak az ombudsmanok választásának, illetőleg az ombudsmanok kijelölésének a kérdése. Namost itt hadd legyen szabad külön rámutatnom arra, hogy az ombudsman lényegébe n egy miniszteri jogkört jelent. Viszont, ha ez egy miniszteri jogkört jelent, mert hiszen kap egy szakapparátust is az ombudsman, amivel rendelkezhet, az ombudsmant megilleti a közvetlen tanukihallgatás joga is például, nyomozhat az ombudsman, tehát olyan jogai vannak, amilyen jogai egy parlamenti képviselőnek messzemenőleg nincsenek – a környező nyugati országokban általában miniszternek vagy miniszterrel azonos rangú személynek tekintik az ombudsmant – , akkor felmerül bennem a kérdés, hogy vajon nekünk, egy szegény országnak megengedhetőe, hogy újabb nyolc minisztert behívunk, és nemcsak nyolc minisztert, mert a nemzetiségek jogainak biztosítása kapcsán nyolc ombudsmant kellene most rögtön biztosítanunk. De gondoljunk arra, hogy például, és nem tudok nem szólni itt erről a körről, kérem, a munkásságnak nincsen képviselője a Parlamentben, nyilvánvalóan munkás ombudsman behívására is szükség lesz. (Derültség.) Akkor már még több miniszterünk lesz. Tehát mindenféleképpen ezt a kérdést csak úgy rendezhetjük. Elnézést, a munkásságra is utalnom kellett, mert a Központi Munkástanács engem felkért, hogy az ő érdekeiket is képviseljem. (Derültség.) És ebben a körben, kérném szépen, már most kell utalnom arra, hogy a munkások jogait is a jövőben biztosítani kell. Na most visszatérve tehát az ombudsmanok kérdésére, nyilvánvaló, hogy amikor most ezt a megoldást javasoljuk, akkor már jeleznünk kell a határainkon kívül élők érdekeire különös figyelemmel is, hogy a választójogi törvény módosítása nem kerülhető el. A válasz tójogi törvény módosítására záros határidőn belül előterjesztést kell tennünk, és ennek az előterjesztésnek a kapcsán kell biztosítanunk a nemzetiségi képviselők választását, tehát azt a lehetőséget, hogy a Parlamentben jelenleg is bentlévő több mint 20 ne mzetiségi képviselőn túlmenően választott nemzetiségi képviselők is legyenek. Ez lényegében az ombudsmanokkal kapcsolatos álláspontja a Független Kisgazdapártnak, de hangsúlyozom, itt a nemzetiségek jogait mindenféleképpen fokozottabb mértékben kell figyel embe
