Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
445 Felszólaló: A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának nevében: Dr. Tölgyessy Péter TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nyilvánosságra hozatalt követő egy hónap után, a mai napon belekezdünk a magyar Alkotmány módosításának tárgyalásába. Az Alkotmány módosítását, megítélésem szerint, alapvetően három ok igazolja. Az első: a magyar hatályos Alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása. A második: e gy korábbi, néhány hónappal ezelőtti állapot helyreállítása. A harmadik: az ország kormányozhatóságának a helyreállítása. Valamikor tavaly nyáron tárgyalások folytak Magyarországon. A politikai tárgyalásokon az állampárt képviselői előadták, hogy a magyar Alkotmányban legalább egy helyen szerepelnie kell a szocializmus kategóriájának, egyébként mit szólnak ehhez Fidel Castroék, mit mondanak a szocialista táborban – és mit ír a Neues Deutschland rólunk. (Derültség, taps.) Azóta Németországban egy ú j, egy valóban új Németország készül. Nem kell attól tartanunk, hogy az államszocializmus maradványainak elhagyása gondokat okozhat, sőt, egyenesen kívánatos volna ezt megtenni. A másik indok az eredeti állapot helyreállítása. A politikai egyeztető tárgyal ásokon az ott részt vevő tárgyaló felek egyetértettek egy Alkotmányszövegben. Az egyet nem értés egyetlen dologra vonatkozott: az idő előtti elnökválasztásra. Az alkotmányszöveggel egyetértett Orbán Viktor, és aláírásával fogadta el Pozsgay Imre. Az Ország gyűlés október végén törvénybe iktatta az Alkotmány szövegét, és ez hatályos jogunk volt egészen a szabad választásokat megelőző tizenharmadik napig: március 12ig. Az alkotmánymódosítást, amelyet most szeretnénk kiküszöbölni a magyar közjogból, helyreállí tva a mindenki által elfogadott megoldást, Király Zoltán és Raffay képviselőtársunk javasolta akkor, amikor már folyt a választási kampány, akkor, amikor a világon általában nem szoktak már törvényeket hozni, hanem elhallgat a törvényhozói munka. Akkor mód osították a magyar Alkotmányt, március 1jén, néhány nappal a szabad választások előtt. Azt hiszem, nem tehetünk mást, mint hogy visszatérünk az eredeti szöveghez – szó szerint az eredeti szöveghez – , amely talán nem a legtökéletesebb, de mégis egy néhány hónappal ezelőtti konszenzust fejez ki. A harmadik ok: a kormányozhatóság helyreállítása. A politikai egyeztető tárgyalásokon és utána, az alkotmánymódosításnál bekerült a magyar Alkotmányba egy olyan szabály, mely szerint bizonyos, meghatározatlan körű tö rvényeket az Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell elfogadnia. A Magyar Köztársaság új Alkotmánybírósága ezt a szabályt úgy értelmezte, hogy Magyarországon ez után adót elfogadni csak az Országgyűlés kétharmados többségével lehet. Ha figyelmesen elol vassuk az Alkotmányt, akkor kiderülhet – mivel az üdülés alapvető emberi jog – , hogy üdültetési szabályzatokat is kétharmados többséggel kell a tisztelt Háznak elfogadni, sőt, mivel benne van, hogy a munkával arányos bér illeti meg a dolgozókat, minden biz onnyal a bakterok bértáblázatát is az Országgyűlésnek kellene kétharmados többséggel elfogadnia. Szilárd meggyőződésem, hogy ilyen körülmények között Magyarország kormányozhatatlan, ezért helyes olyan szabályokat elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok alapintézményeket ne határozhassanak meg – ezekhez fennmaradjon a kétharmados többség – , ugyanakkor az ország folyamatos működtetéséhez, a végrehajtó hatalom működéséhez és működtetéséhez meglegyen a joguk. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Most már rátérve a konkrét lépésekre és konkrét intézkedésekre, először a legfontosabbról és a legvitatottabbról, az elnökválasztás módjáról kell beszélni. Szilárd meggyőződésem, hogy a közvéleményben egy téves és hibás kérdésfeltevés a lapján olyan vita folyik, amelyben csak hibás válaszokat adhatunk. Megítélésem szerint ugyanis nem arra kell választ találnunk, hogy a lakosság közvetlenül válasszae a Magyar Köztársasági elnökét, vagy pedig a Parlament válasszon elnököt.
