Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 4. hétfő, az Országgyűlés 10. napja - A szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
421 Az, hogy a termelőszövetkezetek földvagyonával kapcsolatban a múlt héten elfogadott törvényjavaslatunk szintén elfogadásra kerül - vagy remélem, hogy elfogadásra kerül , lehetővé teszi, hogy ne ellenőrizetlenü l történjék ennek a földvagyonnak kft.kbe, gazdasági társaságokba való bevitele. Meg kívánjuk teremteni a lehetőségét annak, hogy a termelőszövetkezetekben levő, oda a földjüket bevitt tagok saját földjük erejéig azt onnan kivehessék, és így a termelőszöv etkezetek művelésében levő földeknek mintegy 70%án már megindulhat az a családi gazdaság típusú mezőgazdaságiüzemkialakulás, amelyet - azt hiszem - e házban nagyon kevesen támadnak, illetve kifogásolnak. Az, hogy a termelőszövetkezetekből a tagok a ledol gozott évek arányában kaphatnak vagyonjegyeket, szintén kívánatos. Nyilván ezzel kapcsolatban számtalan kritika merült fel, amely azt mondhatja, hogy nem mindenki egyaránt vett részt ennek a vagyonnak a felhalmozásában. Nem arról van szó, hogy ez az egyetl en igazság. Mi csak közelíteni próbáltuk az általánosan elfogadhatót vagy elfogadottat. Úgy gondoljuk, hogy az az 50 %, amely jelenleg nem osztható fel a termelőszövetkezetekben, lehetőséget teremt arra, hogy a későbbi szövetkezeti törvény, az erről rendel kező jogszabály biztosítsa a lehetőségét annak, hogy valamilyen kulcs formájában, valamilyen később kialakítandó elvek alapján a felhalmozásban nagyobb mértékben részt vevők nagyobb mértékben kaphassanak ebből a vagyonból. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen jellegű jogszabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy megakadályozzunk kedvezőtlen folyamatokat. Ezzel a lehetőséggel azonban élni kell, és élni kell tudni. Ez a most előterjesztett jogszabály tulajdonképpen biztatást ad arra a mezőgazdaságban dolgo zóinknak, termelőszövetkezeti tagjainknak, hogy ők maguk akadályozzák meg ezeknek a mankóknak a segítségével, hogy az őket megillető vagyon jogtalan kezekbe kerüljön. Ezek előrebocsátásával elfogadásra javaslom ezt a törvényjavaslatot a tisztelt Háznak. (T aps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen a gazdasági bizottság előadójának, Bogárdi Zoltánnak a szavait. Megkérdezem Salamon László képviselőtársunkat, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnökét, hogy kíváne a törvényjavasla ttal foglalkozni. Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés? Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság ré szletesen foglalkozott a törvényjavaslattal. Módosító indítvány merült fel az 1. szakaszt illetően. Ugyanaz a kérdés, amelyet a gazdasági bizottság is szükségesnek ítélt, és amely most már ezen a 77es számú javaslaton mint befejezett szöveg szerepel. Az 1 . szakaszt illetően tehát a "határozott időre történő" szóösszetételt az alkotmányügyi bizottság is szükségesnek érezte felvenni, és ezt támogatta. Ezen túlmenően érdemi természetű észrevételek érkeztek a törvényjavaslat 3. és 4. szakaszát illetően. A 3. s zakaszt illetően olyan aggály merült föl, hogy a javaslat tulajdonképpen a szövetkezeti autonómiába szólna bele. A 4. szakaszt illetően pedig olyan észrevétel hangzott el, hogy a javaslat indokolatlanul szűkítené a szövetkezetből történő kiválás feltételét . A bizottság szótöbbséggel mind a két észrevételt indokolatlannak találta, és ezeket az aggályokat elvetette. Ezt követően eljárási jellegű észrevétel merült föl azzal szemben, hogy az Országgyűlés sürgősségi tárgyalás keretében foglalkozzék a 2., 3. és 4 . szakasszal. Olyan vélemény fogalmazódott meg ugyanis, hogy a sürgősségi javaslatot támogatók támogatása, sürgősségi igénye nem terjedt már ki a 2., 3. és 4. szakaszban foglalt témára. Ebben a kérdésben szoros vita alakult ki, mert az ezzel
