Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
42 kérdés, hanem a felel ősség kérdése. Nyilvánvaló, hogy csak úgy lehet jól dolgozni, hogyha megválaszthatja a munkatársait a végrehajtásért felelős személy, és nyilvánvaló az is, hogy csak úgy várható el a felelősségteljes munka, ha a felelősség valóban megállapítható. Ha figyel embe vesszük és végigvesszük azt a csődöt, amelyben Magyarország most van, az egyik legmegdöbbentőbb jelenség, azt hiszem, hogy nem lehet megállapítani, nem lehet tisztázni a személyes felelősség kérdését. Nem tudjuk, hogy ki a felelős. Azt hiszem, hogy ez en egyszer és mindenkorra változtatni kell, és a kormányzati tevékenység területén ezt a célt szolgálja ez a változás, túl az elméleten. Az elmélet ugye az, hogy el kell választani a végrehajtó és a törvényhozó tevékenységet, de gyakorlatilag azt a célt sz olgálja, hogy a felelősség egyértelműen megállapítható legyen. A felelősség a végrehajtó tevékenységén igenis a miniszterelnöké. És a miniszterelnök csak akkor tud felelősséget vállalni, ha ő választja meg azt a csapatot, amelyikkel végrehajtja a programjá t. Az Országgyűlésnek a primátusa pedig biztosított továbbra is, biztosított azért egyrészt, mert a végrehajtási tevékenység a törvények keretei között folyik. Tehát a törvényhozó hatalom, a magyar Országgyűlés határozza meg alapvetően a kormányzás irányát is, és a Kormány ennek a törvényhozásnak alárendelten, a törvényeknek alárendelten fejti ki e tevékenységét. Ez a legfőbb biztosíték. További biztosíték a bizalmatlansági indítvány intézménye, tehát, hogyha nem tetszik az Országgyűlésnek a végrehajtói mun ka, akkor bizalmatlansági indítványt terjeszt be, és megbuktatja a Kormányát. Ez a biztosíték az Országgyűlés primátusára, és ez a biztosíték továbbra is fenn van, sőt az általunk majd javaslandó bizalmatlansági indítvány intézményében, ami ugye a konstruk tív bizalmatlansági indítvány és ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés maga fogja megválasztani az új miniszterelnököt bizalmatlansági indítvány elfogadásával egyidejűleg, tehát ha a Kormányt megbuktatja, akkor egyidejűleg új miniszterelnököt választ, elle ntétben a mostani helyzetből, amikor a köztársasági elnök javasolná újra egy kormánybukás esetén a miniszterelnököt. Úgy érzem, hogy tovább erősíti az Országgyűlésnek a jogkörét a miniszterelnökkel szemben az általunk javasolt megoldás, hogyha ezt komplex módon nézzük és értelmezzük. Az a további biztosíték a primátusra vonatkozóan, hogy a miniszterelnököt magát az Országgyűlés választja, ez a parlamenti demokráciában meg kell mondanom, hogy teljesen szokatlan intézmény, legalábbis nem általános. Általánoss ágban a miniszterelnököt - éppen a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom egymástól való elválasztása érdekében - a köztársasági elnök szokta kinevezni, és nem az Országgyűlés választja. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy ebben a mostani szituációban, ami kor a parlamenti demokrácia kialakulásának tulajdonképpen a kezdetén vagyunk, és amikor a leglegitimebb mégiscsak a magyar Országgyűlés, a választópolgárok akaratából létrehozott szervezet, megnyugtatóbb, hogyha fenntartjuk a miniszterelnök Országgyűlés ál tal történő választását. Megnyugtatóbb azért is, hogy a parlamentáris demokrácia intézményeinek kialakulásánál valószínűleg nem célszerű elmenni még elméletileg sem egy prezidenciális elnöki rendszer irányába, bár nem jelentené nyilvánvalóan ez a változás ezt, de úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlésnek a jogkörét minden vonatkozásban fenn kell tartani. Viszont nem érinti az Országgyűlés jogkörének, a jogkörét a Kormánnyal szembeni primátus szempontjából az, hogyha a minisztereket nem az Országgyűlés választj a, hiszen a miniszterelnökön keresztül befolyásolhatja a miniszterek kinevezését is az Országgyűlés nyilvánvalóan és a bizalmatlansági intézménnyel a továbbiakban is nyomást gyakorolhat a miniszterelnökre, hogy a nem megfelelően dolgozó minisztereitől megs zabaduljék. De az megengedhetetlen, hogy ne a miniszterelnök felelőssége legyen a végrehajtás. Ez a változtatás indoka. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Mécs Imre képviselőtársunk következik szólásra, SZDSZ.
