Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
35 Kormány munkájáért felelős miniszterelnök döntse el azt, hogy kivel tud együtt dolgozni, másik oldalról pedig a Parlament azzal, hogy beleszól az egyes miniszterek megválasztásába, tulajdonképpen egy részfelelősséget vállal magára, és ez a helyzet semmiképpen nem jó. A parlamentáris demokrácia szabályainak jobban meg felel az a konstrukció, amelyet a javaslat tartalmaz, amely szerint a Parlament választási joga a miniszterelnökre terjed ki, és a miniszterelnökre tartozik az, hogy megválassza, hogy kivel tud és kivel akar együtt dolgozni, hogy kiért tud és kiért akar fe lelősséget vállalni. Ez a konstrukció természetesen maga után vonja azt is, hogy meg kell változtatni majd a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokat, ezt a csomagterv másik, nagyobbik része tartalmazza. Hangsúlyozom, hogy most csak és kizárólag a zokat a szabályokat szeretnénk megváltoztatni, amelyek a Kormány megalakulásához szükségesek. A javaslat - a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan, - tartalmazza azt, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűl és egyszerre határoz. A kormányprogram itt természetszerűleg nem jelent, nem is jelenthet részletes programot. Azt jelenti csupán, hogy a miniszterelnöknek rendelkeznie kell a teendőkre vonatkozóan egy általános elképzeléssel, tudnia kell, hogy mit akar cs inálni; kormányának tagjait is elképzelésének megfelelően kell kiválasztania. A másik oldalról pedig, erre a rövid programra vagy elképzelésismertetésre azért is szükség van, mert a Parlamentnek is tudnia kell még döntésének meghozatala előtt, hogy mégis milyen elképzelései vannak a leendő miniszterelnöknek. Ez lenne a módosítás legérdemibb része. Ezenkívül a módosítás érinti még a minisztereket. A jelenlegi konstrukció szerint kétféle miniszter létezik: miniszter és államminiszter, - ahol az államminiszte r valahol egy kicsit a miniszterek felett áll. A javaslat ezt a különbségtételt megváltoztatná, tehát a miniszterek egyformák, egymás között egyenlőek lennének. De mégis tekintettel arra, hogy adott esetben szükség lehet meghatározott feladatok ellátására, olyan személyt kijelölni, akinek miniszteri jogállása van, bevezetné a tárca nélküli miniszterek intézményét. A harmadik érdemi módosítási javaslat az alkotmányban, arra vonatkozik, hogy a minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza, külön törvény. Ez érdemben annyit jelent, hogy az eddigi konstrukcióhoz képest nem kétharmados többséggel kell elfogadni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, - hangsúlyozom, nem ma, hanem majd ha hatályba lép. A mai napon még kétharmados többség szükséges ehhez is, tehát a minisztériumok felsorolását, tekintettel arra, hogy ez kormányzati tevékenység, a Parlamentnek ne kétharmados többséggel kelljen majd a jövendőben elfogadnia, hanem pusztán a szavazás rendes szabályai szerint. Ami még az alkotmánymódosításban s zerepel, az pusztán technikai kérdés, azoknak a konzekvenciáknak a levonása, amelyek a változtatásból adódnak. A javaslat mindenki előtt ott áll. Az alkotmányügyi bizottság ezt a javaslatot megtárgyalta és elfogadta, kötelességem azonban elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottsághoz érkezett egy módosító indítvány erre vonatkozóan, mely módosító indítványt az MSZP képviselője terjesztette elő, és amely módosító indítvány két részből áll. Előre hadd jegyezzem meg, hogy a módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság elvetette, tehát mind a két részét elvetette, és az eredeti javaslat elfogadása mellett foglalt állást. A módosító javaslat szerint az Országgyűlés nem csak a miniszterelnök választásáról és a Kormánynak az előttem előbb vázolt rö vid programja elfogadásáról szavazna együttesen, hanem a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. Tehát egyszerre három dologról. A miniszterelnökválasztásról, a kormányprogram elfogadásáról - hangsúlyozom, ez a rövid program , és a Magyar Köztársaság mi nisztériumainak elfogadásáról. Ezt egészen egyszerűen képtelenségnek tartjuk, lehetetlenné tenné a Kormány megalakulását. Nem tudom, hogy hogy lehetne egyszerre a minisztériumok felsorolásáról is szavazni. Nem tudom, hogy milyen mechanizmusba illeszkedhetn e bele akkor, amikor ugyanakkor ugyanezen alkotmánymódosítás másik része, amellyel szemben
