Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
242 Sorrendben: dr. Nádori László, Vincze Kálmán, Vargáné Piros Ildikó, Prepeliczay István, dr. Maczó Ágnes, Pál László, Cséfalvy Gyula, dr. Torgyán József és dr. Bod Péter Ákos. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót dr. Nádori László képviselőnek, Szabad Dem okraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Nádori László (SZDSZ) NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) , de nincs hangosítás.) (Miután többen hiába próbálják megszólaltatni a mikrofont, az Elnök tanácsára Darvas Iván képviselő mikrofonját használja dr. Nádori László.) Elnö k Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Nagy tapssal nyugtázzák a képviselők a mikrofon megszólalását.) Felszólalásom mottója a következő: egy közvéleménykutatás szerint az újságolvasók 67 %a a sportrovattal kezdi az olvasást. A sportközvélemény nagy érdeklődéssel várta a Kormány programját, abban a reményben, hogy az összeomlás előtt álló versenysport, az alapvető gondokkal küzdő iskolai és lakossági sport számára programot és egyértelmű állásfoglalást ad. Még közvetlen utalás sincs a programban a sportra. Pedig me ggyőződésünk, hogy több ponton lehetett volna organikus kapcsolódási lehetőséget találni a program különböző elemeivel. Érvelni szeretnék tehát a sport jelentősége érdekében. Érvelnem kell azért is, mert érvelésre a tegnapi bizottsági meghallgatás tapaszta latai erősen ösztönöznek. Milyen programpontok kapcsolhatók a sporttal? Amikor a program az egészségügy kérdéseit tárgyalja, amikor az "Ember és környezete" fejezet a gyógyítómegelőző orvoslás fontosságát húzza alá, akkor egyúttal a program hangsúlyozza – anélkül, hogy jelezné – azokat a módszereket is, amelyeket az orvoslás a testgyakorlatokból, a sportból vesz át, annak elméletéből és gyakorlatából. Kormányszintű programok jelentek és jelennek meg – sportprogramok – külföldön, Európában és az Egyesült Ál lamokban, a betegségmegelőzés, a gyógyítás, a fiatalok és a lakosság erőnlétének javítására. 1965ben például közgazdasági elemzések jelentek meg, amelyek szerint a japán ipari csoda hátterében a japánok erőnlétstratégiája rejlik. Az 1962. évi Kennedyfél e erőnléti program, pedig visszafordította az Egyesült Államokban az infarktuselőfordulás trendjét. Az egyébként figyelemreméltó "Ember és művelődés" fejezetből hiányoljuk a sportműveltség, a sportkulturális értékek kiemelését. A sport életmódszervező, f ormáló hatását az ifjúsági és diáksportkörök sikeres nevelési eredményei jelzik, igazolják. Bizonyára nem fog ártani Beke Kata népszerűségének és elismertségének az, ha megjegyzésem igazolására idézem egy tegnap elhangzott megjegyzését: "Tapasztalatom szer int a sportoló diákok életmódjukban, rendszeretetükben, tanulmányi eredményükben kitűnnek társaik közül; szerettem tanítani a testnevelési tagozatos osztályban." Szembe kell néznünk azzal, hogy jelenleg körülbelül 30 ezer általános iskolá s, 15, 16,17 éves fiatal, akik nem tudtak bejutni középfokú oktatási intézményekbe, akik tehát fiatalkorukban és szakképzetlenségük miatt nem tudnak munkát vállalni, akik jórészt az utcán kóborolnak; körükből kerülnek ki azok a bűnözők, akikre Kapronczay J ózsef képviselőtársam utalt. Jelentős részüket képes lenne magába foglalni, foglalkoztatni egy jól működő iskolai sportköriegyesületi rendszer. Az ember, haza, nagyvilág összefüggésében nem is sejtett jelentősége van a sportnak. 1947ben Japánban az első magyar küldöttség egy sportküldöttség volt, a birkózóválogatott. Amikor a legmerevebb politikaigazdasági kapcsolat jellemezte hazánk és Kína, valamint Egyiptom diplomáciáját, akkor a sportkapcsolatok nem szüneteltek. 1979ben a Magyarországon rendezett if júsági súlyemelővilágbajnokságon magas szintű délkoreai küldöttség vezette a sportolókat. 198687ben magyar sportversenyzők, tudósok vízum nélkül utaztak DélKoreába. Hasonló kapcsolatépítés jellemezte az Izrael és Magyarország közötti együttműködést. K atona Tamás
