Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ISÉPY TAMÁS, DR.:
232 hogy a Fidesz székel a borús emlékű ÁEH helyén. Okvetlenül és – immár hangos léptekkel – sürgősen el akarok látogatni a méltóságát visszanyert épületbe. (Derültség, t aps.) Sajnálom viszont, hogy az új Kormány a rossz emlékű, háromfelé rebbent hivatal tevékenységét szükségesnek látja folytatni. A művelődési miniszterjelölt úr más bizottságbeli meghallgatásán arra a kérdésre, hogy tovább foge működni a minisztérium egyh ázügyi főosztálya, kitérő, de a megtartást sejtető választ adott. Az állam és egyház teljes és valóságos szétválasztása csak úgy valósítható meg, ha sem a Művelődési Minisztériumban a zsebpénzerejű kongrua szétosztására, sem sehol máshol az államigazgatás területén nem jönne létre olyan fő- vagy alosztály, illetve hivatal, amely az egyházak működését felügyeli vagy akár tevékenységüket menedzseli. Vegyék végre nagykorú függetlenséggel saját kezükbe sorsukat! Hadd bizonyítsák be, hogy a működésükhöz elvárt jogos feltételek biztosításán túl nem tartanak igényt arra, hogy az állam könyöradományai tartsák életben őket! Azt a félelmemet, hogy az állam és egyház szétválasztása mégsem lesz olyan teljes és valóságos, Keresztes Sándor homályos kiigazítása csak elmél yítette. Képviselőtársam szükségesnek látta hangsúlyozni, hogy a szétválasztás helyett a "szabad hazában szabad egyház" megjelölést kell alkalmazni. Ennél is fontosabb az a kérdés, ami feltehetően csupán véletlen figyelmetlenségből maradt ki a kormányprogr am irányelveiből. Ez pedig a liberális európai egyházpolitika nélkülözhetetlen eleme: az egyházak közötti egyenjogúság szavatolásának az ügye. Ennek igénye az elmúlt történelmi korokban többször megfogalmazódott hazánkban, de soha nem valósult meg. A mögöt tünk maradt negyven évben voltak kiemelten és általánosan kezelt egyházak. Ezt az utóbbi hónapokban fölváltotta az "egyházak és vallásfelekezetek" megjelölés. Példaként említem, hogy az új Országgyűlés megnyitó, ünnepi ülésére csak komoly vita után hívták meg valamennyi magyarországi felekezet képviselőjét. Lehet, hogy itt is véletlen figyelmetlenségről volt szó, de a véletlenek ilyen folyamatosságában éppen a véletlent vélem kérdésesnek. Az új Kormány ismét utat akar adni az egyházak törté nelemformáló tevékenységének. Mely egyházak felé sugárzik ez a bizalom? Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyházi ügyeket koordinálni óhajtó és tárca nélküli miniszterjelölt urat a belügyminiszterjelölttel együtt hallgatták meg. Ha már ragaszkodnak ahhoz, hog y az egyházi ügyeket is koordinálják, ugye, a két tárca között nem lesz olyan forró, bimbózó szimbiózis, mint az elmúlt 40 évben volt? (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Isépy Tamás képviselő, Kereszténydemokrata Néppárt. Átad om a szót. Tessék. Felszólaló: Dr. Isépy Tamás (KDNP) ISÉPY TAMÁS, DR.: Tisztelt Országgyűlés! Igen Tisztelt Elnök Úr! Hatórás vita után azt hiszem, már nagyon nehéz bármi újat mondani. Ügyvédi szakmámra hoznék szégyent, hogyha nem kísérelném meg most a le hetetlent. (Derültség.) Főleg azért kísérlem meg ezt a dolgot, mert tegnap mint hogyha a keresztény kurzus kísértete járta volna be, ha nem is Európát, de a Képviselőházat. Én azt hiszem, hogyha megkérdezném az itt jelenlévő képviselőtársaimat, hogy ki mit ért keresztény kurzus alatt, ha 380 képviselőtársamat kérdezném meg, akkor 380 eltérő választ kapnék rá. Ugyanis valahogy azt kell észlelnem, hogy a mi társadalmunkban az ellenségképet mindig fel kell címkézni. 45 előtt, ha valakit le akartam sodorni a pá lyáról, csak azt kellett rá mondani, hogy kommunista vagy szocialista. Rögtön lesodorták. 44ben mint egyetemistát behívtak minket egy ilyen egyetemi munkaszolgálatra
