Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince):
195 F elszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) DR. LAKOS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti megújhodás programja, parlamenti fogadtatása, a vastaps, az ünneplés igen hasonlatos Grósz miniszterelnök úr programjának a fogadtatásához. (Zaj.) Ekkora elismerést az is és ez is az ígért eredmények elérése esetén érdemelne meg. Nem csupán a fogadtatásban van hasonlóság, sajnos ezt a programot is a célok, az óhajok, sőt a vágyak töltik meg: olyan ország, amelyben öröm lesz gyermeket szülni, felnőni, dolgo zni. Vajon ez vár ránk? Ezt ígérhetjük? Sajnos aligha. Ezen magasztos célok megvalósításához keserves, verejtékes, áldozatos, embert próbáló út vezet, melynek a kijelöléséhez, a megjárásához szükséges ösztönzés és kényszerítés eszközeinek a megjelölésével ez a program adós marad – mint felidézett elődje. Mindannyiunk nagy vesztesége lesz, ha a nemzeti megújhodás programja nem csupán fogadtatásában és tartalmában, de eredményében is elődjéhez válik hasonlóvá. A Kormány látszólag új agrárpolitikát hirdet meg, ami hátrányára lényegesen eltér az MDF választási programjától, hiszen a sebtében összeütött és még az utolsó 30 órában is átalakított programról még az sem derül ki, milyen feladatot, szerepet, súlyt szán a leendő Kormány a mezőgazdaságnak. Vajon egy szo ciális, környezetvédelmi, családi, önellátó túlélésre berendezkedő nosztalgia árvalányhajas, vagy pedig egy versenyképes, piacképes termékeket előállító, hatékony agrárgazdaság kialakítását tűzte ki célul a Kormány. Hazánk kiváló adottságai csatlakozási le hetőséget kínálnak az Európai Közösséghez, a versenyképes élelmiszertermelés útján. Ezt, és a megvalósításához szükséges feltételrendszert kellett volna programba foglalni. Nem történt meg. Nem sikerült párosítani a koalíciós partnerek néhány napja még el lentétes álláspontját a földtulajdon kérdésében sem. A miniszteri meghallgatás tovább növelte a tisztázatlan aspektusok számát a témában. Mivel alapfontosságú, kiemelkedő kérdésről van szó, én is szeretném néhány kételyemet Önökkel megosztani. Néhány kérdé sem van, melyekre remélem, a választ már tudják. Vajon melyik az igazságos állapot: a 67es, a 47es, a 45ös, a 44es vagy a mai? Az elmúlt évtizedekben félmillió hektár föld került ki a termelésből, ezt a tulajdoni osztozkodásnál kinek a részarányából ke ll levonni? A nyilvántartások kibogozása évtizedekig eltarthat, vajon várhat addig a mezőgazdaság átalakítása, fejlődése? A kialakult állapot jogszerű. Milyen jogcímen kívánják korlátozni a tulajdonosi jogokat? Igazságot kell szolgáltatni! Milyen módon, mi lyen áron, mennyi idő alatt, miből, ki fizeti? Ennyi ember akar Magyarországon földet művelni? Hányat vezet csupán a haszonszerzés reménye? A nyugdíjat csak a föld ígéretével lehet elviselhető szinten tartani? A munkanélkülieket képes lesze felszívni a me zőgazdaság? Ha több embernek kell megélni a mezőgazdaságból, meddig emelkednek az élelmiszerárak? Ki műveli meg a nyugdíjas háztájiját? A szövetkezet vagyona föld nélkül értékét veszti, a tagok hol kérhetik a kártalanítást? A földdel együtt kérik a hitelt is? Szakértelem nélkül hogyan alakulnak a hozamok? Kinek a zsebéből húzzák ki az átalakítás fedezetét? Mekkora kárt jelent, hogy tovább nő a kihasználatlan nagyüzemek kapacitásának volumene? Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy egy emberöltő alatt a nagybirtoki kisbirtok után a szövetkezeteket is szétverjük? Mi lesz a mezőgazdaságban ma dolgozók sorsa: munkanélküli, cseléd, földönfutó? Biztos vagyok abban, tisztelt Képviselőtársaim, hogy Önök a kérdésekre adandó válaszokat ismerik, és így szavaznak a földtörvény ről. A program elfogadását… (Figyelmeztető taps.) a program elfogadását nem javasolom. (Általános taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm dr. Lakos László képviselőtársam felszólalását. Következő felszólalónk Katona Tamás képviselőtársam, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Átadom a szót. Felszólaló: Katona Tamás (MDF)
