Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
153 A program eredményeként olyan piaci struktúra alakul ki, amelyben döntő súllyal szerepelnek a kis- és középméretű vállalk ozások, nagymértékben átvéve a pazarló, mesterségesen létrehozott és fenntartott állami nagyvállalatok helyét. Ez a privatizálási folyamat eredményeként alakul ki, ennek keretében számítunk a külföldi működő és pénztőkére. A magyar gazdaságban szerepet vál laló külföldi tőke részaránya a program végére többszörösére nőhet. Célunk az ország területileg kialakult gazdasági aránytalanságainak a mérséklése, a vidék, ezen belül is különösen a kis- és középvárosok növekedési esélyeinek javítása. A gazdasági progra m számol a munkanélküliség átmenetileg jelentős növekedésével, amely területileg súlyos foglalkoztatási nehézségeket okozhat. A program alapvetően a gazdaság élénkítésével erősíti a vállalkozások munkaerőfelvevő, felszívóképességét. A rugalmas piacgazdas ág eredményeként hatékonyan működhet az átképzés, a bérből és fizetésből élők nagyszámban válhatnak vállalkozókká. A kormány teljes felelősséget érez a nagyipari munkásság sorsáért. Az átalakuló világban is helye van a gazdaságos vállalatok jól dolgozó, sz ervezett munkavállaló közösségeinek. A 40es évek végén végrehajtott, politikai indíttatású államosítások társadalmilag igazságtalanok, gazdaságilag sikertelenek voltak. Az államosításokat nem lehet egyetlen intézkedéssel rövid távon kiegyenlíteni. A tulaj donreformnak és a privatizálásnak a korábbi rendszertől örökölt vagyonhelyzetből kell kiindulnia. Az államosított vagyonrészeknél – kivéve a mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket – nincs mód az eredeti tulajdonállapotok teljes körű visszaállítására. Me gszűnik az állami vállalatoknál a vállalati tanácsokra épült vezetési forma. Az alkalmazott részvénytulajdonosi program elindul. A kormány kidolgozza a privatizálás teljes programját. Társadalmilag ellenőrizhető és igazságos, de kizárólag a hatékonyságot s zem előtt tartó megoldásokat alkalmaz. Ugyanakkor kezdeményezi az eddigi vállalatitársasági átalakulások egy részének felülvizsgálatát és szükség esetén az eredeti állapothoz való visszatérést. Továbbra is fontos szerepük lesz azoknak a társasági formákba n vagy állami tulajdonban maradó nagyvállalatoknak, amelyek a jövedelmezőségi követelményeknek megfelelnek, és vagyonuk után megfelelő osztalékot fizetnek. E vállalatok eredményes működése az egészséges gazdaság előfeltétele. A kormány versenypolitikájának a középpontjában a verseny élénkítése és az agrárgazdasági monopóliumok elleni fellépés áll. Felszámoljuk a piaci versenyt korlátozó előjogokat. Kidolgozzuk a versenytörvényt, amelynek alapján a kormányzat fellép a versenyt korlátozó vagy kizáró lobbik, s zövetségek ellen. Kartellhivatal jön létre, amely folyamatosan ellenőrzi a gazdaságban kialakuló monopolizálódási folyamatokat, és a kartellhivatal mintegy a gazdasági élet alkotmánybírósága lesz, mellette a kormányzat folyamatosan fellép a túlcentralizált vállalati szervezet átalakítása érdekében. A kormány szakít a korábbi gazdaságpolitika gyengeségével, amely a helyi vállalati csődök halasztásával a gazdaság egészét juttatta válságba, és amellyel a jelenleg ügyvivő kormányként működő, lelépő kormány nem tudott megbirkózni ez alatt a rövid idő alatt, és nem vállalkozhatott az örökség felszámolására. Fellép a kialakuló vállalati csődök nyílttá tétele, a szükséges, de keserves vállalatfelszámolási operációk érdekében. Új csődtörvényt dolgoz ki. Ennek hatályb a lépéséig támadást indít a gazdaság reménytelenül eladósodott válsággócai ellen. A kormány arra is kötelezettséget vállal, hogy folytatja az árak liberalizálását, hogy a gazdasági szereplők késedelem nélkül érezzék a piaci változásokat. Az adminisztratív beavatkozás lehetőségét a legalapvetőbb társadalmi érdekek érvényesítésére korlátozza, a gazdaság egyéb területein pedig az árak alakulását a tisztességes gazdasági versenyre és a gazdálkodást befolyásoló törvényekre bízza. Az állampolgárok ma nyomasztónak érzik az állam jelenlétét, elsősorban a gazdaság területén, hiszen a nemzeti jövedelem költségvetési újraelosztása nemzetközileg egyoldalú, magas. Ugyanakkor az állam által nyújtott szolgáltatások színvonala alacsony. Tartós egyensúlyhiány alakul ki a kia dások és a bevételek között, ami a megalapozatlan és túlméretezett kötelezettségvállalás következménye. Az államháztartás rendszere jelenleg nem illeszkedik a piacgazdaság követelményeihez.
