Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 22. kedd, az Országgyűlés 5. ülése - Az ülésszak tárgysorozatának ismertetése - A Kormány programjának ismertetése: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. kijelölt miniszterelnök:
154 A kormány vállalni kívánja, hogy megbízható leltárt készít, majd k idolgozza az államháztartás reformjára vonatkozó javaslatát. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben egy valóságos központi bank szerepét fogja betölteni. A jegybank a monetáris irányítás, a nemzeti valuta védelmét és a pénzforgalom szabályozását látja el. Az erre vonatkozó törvényi szabályozást a kormány előkészíti. A kormányzat erős és független jegybankot kíván kialakítani, amely a nemzeti valuta védelmét következetesen – akár a kormánnyal szemben is – képviseli. Ezt a jegybanknak a független parlament alá rende lt státusza biztosíthatja. A kormány erősíteni kívánja a versenyt a kereskedelmi bankrendszerben, elsősorban új magyar és külföldi bankok alapításának az engedélyezésével. A kormány a tőkepiac kifejlődéséhez fokozza a részvények keresletének és kínálatának a növekedését. A piacgazdaságra történő átmenetben példánk az a nyugati modell, amelyben minden negyedikötödik állampolgár részvényes lehet, a tulajdon természetes formája az értékpapír, és a gazdaság vérkeringésébe a részvényeken és kötvényeken keresztü l folyamatosan visszaáramlanak a megtakarítások. A kormányzat a gazdasági érdekeltségre alapozva kívánja hasznosítani a lakosság tulajdonában lévő külföldi fizetési eszközöket, és garantálja a magyarországi betétek biztonságát. Az állami iparpolitikát a ko rmányprogram azokra a területekre korlátozza, amelyeket még éretlen a piaci önszerveződés. Összehangolt programot alakít ki a kormány a magyar gazdaság enegiafüggőségének a mérséklésére, a beszerzési források kiszélesítésére, az európai energetikai rendsze rekhez való kapcsolódás meggyorsítására. Ez nem egyszerű gazdaságpolitikai kérdés, hanem hazánk külpolitikai és biztonságpolitikai helyzetének is része. A kormány iparpolitikájának az iránya egy, a kutatásfejlesztést, a technológiafejlesztést középpontba állító koncepció kidolgozása, amely nemcsak az alapkutatásokra, hanem az alkalmazott tudományok kutatásaira is vonatkozik, és amelynek a koordinálása elengedhetetlen. A kormányprogram húzó ágazatnak tekinti az idegenforgalmat. Fejlődése adottságainkkal öss zhangban áll. Már ma is nagy szerepe van a fizetési mérleg és a foglalkoztatottság javításában. Gazdasági szerepén túl eszköze lehet személyek és eszmék szabad áramlásának. Fejlesztéséhez a felesleges szabályok leépítése, a bürokrácia megritkítása ugyanúgy hozzátartozik, mint a nyelvi és szakmai képzés támogatása. Itt sem felejthetjük azonban, hogy az előnyösen megváltozó Európakép – különös tekintettel KözépKeletEurópa helyzetére – e téren könnyen negatív hatásokat is tartalmazhat. A kormány új agrárpol itikát hirdet meg. A piacgazdaság elképzelhetetlen valódi magántulajdonos nélkül, ami a mezőgazdaságban nagyrészt természetes személyek tulajdonát jelenti, és zömében egybeesik a tulajdon és a használat. Az új mezőgazdaság alapvetően magántulajdonos termel ők családi együttműködésén, valamint a tulajdonosok valódi szövetkezetein, meghatározott, szűkebb körben állami gazdaságokon alapul. A mezőgazdasági tulajdonreform alapelve, hogy a föld annak a tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműveli. Célunk igaz ságot szolgáltatni a parasztságnak az elszenvedett sérelmekért. E tekintetben az 1947es esztendő meghatározó kiindulópont lehet (taps) , amikor kialakultak az 1945ös földreformot követő tulajdonviszonyok, és még nem kezdődött el az erőszakos kollektivizá lás. De ez nem veszélyeztetheti sem a termelést, sem pedig az ország tulajdonrendszerének modern kialakítását és nem veszélyeztetheti egész agrárpolitikánkat. A kormány agrárprogramja éppen ezért nem egy párt, hanem a koalíció pártjainak egységes programja kell legyen. A fennmaradó állami földek sorsa a parlament döntésétől függ, addig be kell fagyasztani a nagyüzemek tulajdonában és használatában lévő földek eladását (nagy taps) , beleértve a tagok közötti kiosztást is. A termőföldek hasznosítá sa a tulajdonosok akarata szerint alakul, ők döntik el, hogy egyénileg vagy közösen művelik, bérbe adják vagy eladják.
