Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 15. kedd, az Országgyűlés 4. ülése - A megyei lapok eladását vizsgáló bizottság megalakításáról szóló Országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ)
126 szuverenitá s, a politikai szuverenitás és a kulturális integritás ne kerülhessen veszélybe. Úgy gondolom, ennek a hatalmas problémakomplexumnak egy része, egy jelentős, sarkalatos és említettem, arcpirítóan kirívó része az Axel Springer ügylet, de ha ennek kivizsgálá sára korlátoznánk a vizsgálóbizottság működését, akkor elfordítanánk a fejünket egy olyan folyamatról, mely a véleményem szerint a már előadottak miatt óriási horderejű és ami, ha elfordítjuk róla a tekintetünket akkor továbbra is a teljes ellenőrizetlensé gben, a teljes beláthatatlanságban zajlik és kész helyzet elé állíthatja a magyar parlamentet, a sajtótörvény, a médiatörvény megalkotásának idejére és nem lesz akkor mentségünk ez előtt az ország előtt, nem lesz akkor mentségünk ez előtt a nemzet előtt, h ogy nem tudtuk ugyan kinek, de eladtuk a magyar közvéleményt. Befejezésül, még egyszer szeretném megjegyezni, hogy sem a bizottság állásfoglalásában, sem a magam személyes álláspontjában nincsen privatizáció ellenesség és nincsen nyugati tőkeellenesség. De ha termelőüzemek privatizációjában elvárjuk és megkívánjuk a nyilvánosságot, a versenytárgyalásos formát és a tulajdonosnak, ha az állam a tulajdonos, mert akkor lehet szó privatizációról, a jelenlétét és ügyletekben, nem látom be, hogy miért éppen a sajt ó és a médiák világában tekintenénk el ettől az egyébként mindenki által elfogadott privatizációs gyakorlattól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Rajk László, SZDSZ. Átadom a szót. Felszólaló: Rajk László (SZDSZ) RAJK LÁSZLÓ (SZDSZ) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Figyelemmel hallgattam Csengey Dénes drámai hangú beszédét, amelynek végén bejelentette, hogy személyes véleményében nem különbözik a bizottság által meghozott határozatban. Most én felhívnám a figyelmet, beszédének egy elemére: igenis különbözik. Amikor drámaian összehasonlította a Szabad Föld, illetve az Axel Springernek az ügyeit és azt mondta volt, hogy százmillió forintért meg lehet venni a magyar parasztság, a magyar falu közvéleményét, ak kor indokául azt mondta, hogy ez micsoda piszkos ügy ez a Szabad Föld, azt mondta, hogy sem politikailag, sem eszmeileg, semmilyen módon nincs tisztázva, hogy a Szabad Föld kinek a kezébe kerül. Én remélem, hogy a t. Ház, a tisztelt Ház, és ez a vizsgálóbi zottság semmi esetre sem fog olyan törvényeket, olyan rendelkezéseket, olyan akciókat végrehajtani, amely valamilyen módon is akadályozná, hogy különböző politikai állásfoglalások, különböző eszmei áramlatok és különböző ideológiai áramlatok Magyarországon meglegyenek, s így Magyarországon megvalósuljon a politikai pluralizmus. Én azt hiszem, ha a vizsgálóbizottság egy létesítendő napilapnak, vagy hetilapnak, vagy megyei lapnak ezt a részét vizsgálná akkor nagyon nagy hibát követne el. Ezen kívül a határoza tnak néhány elemére is szeretném felhívni a figyelmet, azt hiszem, hogy nem kellett senkinek ott lenni és szemtanúnak lenni ahhoz, hogy a leírt történetből egy furcsa elemet észrevegyen. A 29es számú határozatban szerepel az előtörténet összefoglalása. Az első oldalnak az alján azt olvashatjuk, hogy az MSZP egy kiegészítéssel élt az SZDSZ indítványával kapcsolatban. Mégpedig azzal, terjessze ki a vizsgálódását ez a bizonyos vizsgálóbizottság a média, illetve a nyomtatott sajtó egész területére. A következő oldalon, az első bekezdés aljában, amikor is arról van szó, hogy a népszavazás által előírt sajtó területén is érvényesítendő vagyonelszámolási kötelezettségre hívja föl a figyelmet ez a vizsgálóbizottság, elfelejti a szöveg megemlíteni, hogy ez az MSZPr e vonatkozik. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hogy a vizsgálóbizottságnak ez a felhívása az MSZPre vonatkozik - ezt nem volna szabad elfelejteni. Különösen vonatkozik az MSZPre, mert azt hiszem, hogy Csengey Dénes kicsit túlzott, de nem pontosan volt túlzó, mert soha nem ébredhet arra, hogy a Magyar Televízió az nem a magyar állam tulajdana lesz, mert a magyar állam tulajdona. Pontosan ez a probléma és Fodor Tamás tisztelt képviselőtársam pontosan erre mutatott rá az indítványában, hogy a zért lehetett az Axel Springer ügy ilyen mértékű és ilyen arcpirítóan furcsa ügy, ahogy Csengey Dénes barátom is mondta, mivel nem tisztázódott a jogi helyzete, nem tisztázódott a tulajdonviszonya, pontosan azért, mert nem történt meg a vagyonelszámolás Ez en kívül még két gondolatot szeretnék elmondani. Én úgy tudom, illetve
