Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 15. kedd, az Országgyűlés 4. ülése - A szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BAKA ANDRÁS, DR. (MDF)
112 keletközépeurópai térség békés együttműködésén alapuló demokratikus fejlődéséhez, az európai biztonság és stabilitás erősítéséhez." Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi bizottság azért döntött úgy, hogy sürgősséggel tárgyalja ezt a kérdést, mert úgy ítélte meg, hogy ezzel elősegítheti a szomszédos országokban folyó demokratizálódási folyamatokat és támogatást nyújthat a térségben a közeljövőben bekövetkező válas ztásokhoz is. A legnagyobb dologidőben vagyunk, ahogyan Hargitán mondják, mégis meg kell állnunk egy percre a kormányalakítás súlyával a vállainkon, meg kell állni, mert ez a 15 milliós nemzet most ezt kéri, ez az igénye, ez az érdeke. Meg kell álljunk azé rt, hogy röviden ugyan, de határozottan megmutassuk, hogy milyen úton akarunk tovább haladni. Kérem a tisztelt Házat, hogy a külügyi bizottság határozati javaslatát elfogadni szíveskedjen. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszön öm. Szólásra következik dr. Baka András, az emberi jogi kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója. Kérem, átadom a szót! Dr. Baka András az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója BAKA ANDRÁS, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi és kisebbségi és vallásügyi bizottság megtárgyalta, jelentőségéhez mérten foglalkozott Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunk előterjesztésével, önálló indítványával. Az emberi jogi bizottság abban a változatban tárgyalta ezt a javaslatot - és ezt Tamás Gáspár Miklós maga sem ellenezte , amely itt előttünk a külügyi bizottság javaslataként elhangzott. A külügyi bizottság előterjesztéséhez képest az emberi jogi kisebbségi és vallásügyi bizottság három módosító indítványt terjesztett a javaslathoz, és arr a kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot a külügyi bizottság előterjesztésében ezekkel a módosító indítványokkal együtt fogadja el. A módosító indítványok Önök előtt fekszenek és a 25ös számot viselik. A módosító indítványok megtételénél elsősor ban azok a megfontolások vezettek bennünket - és többségi szavazattal a bizottság így döntött , hogy azokat az előterjesztéseket és javaslatokat, amelyek a kisebbségi kérdés rendezésének az irányát hosszú távon meghatározzák, a lehetőség szerint minél pro blémamentesebben fogalmazzák meg. Mit értek ezen? A fontossági sorrendre tekintettel előre venném a második bekezdés 5. sorában foglaltakat. Itt a bizottság kiegészítése úgy szól, hogy kétoldalú, illetőleg regionális szerződések kidolgozására vállalkozzon a kormány. Miért indokolt ez a javaslat? A kisebbségi kérdés megoldásának számos módja lehetséges. A külügyi bizottság javaslata kiemeli a kétoldalú szerződések megkötésére való törekvést. Én azt hiszem, hogy ezek mellett egyenlő súllyal kell szerepelnie a regionális egyezményeknek NyugatEurópa országaiban és máshol is, számos helyen vagyunk ennek tanúi , és azokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt létrejött megállapodásokat, amelyek széleskörű nemzetközi garanciáját jelenthetik a kisebbségi jognak. A második módosításhoz a kormány cselekvési lehetőségét túlságosan leszűkítette volna a külügyi bizottság javaslata, amelyik csak a kétoldalú megállapodásokra tett volna javaslatot. A harmadik módosítás, a 2. oldal (3) bekezdése. Felhívja a kormán yt, hogy a magyarországi nemzeti kisebbségek jogainak rendezésére tegyen intézményes, garanciákat biztosító előterjesztéseket. A kisebbségi bizottság álláspontja az volt, hogy nem pusztán a magyarországi nemzeti, hanem a magyarországi nemzeti és etnikai ki sebbségek jogainak biztosítását is el kell végezni és ilyen irányú előterjesztést is kell tenni a kormánynak, tehát a hosszútávú nemzetiségi politikát egy nemzetiségi és etnikai kisebbségi törvény határozza majd meg a jövőben. Azt hiszem, nem kell külön in dokolnunk és gondolom, Tamás Gáspár Miklós, a javaslat előterjesztője ezzel egyetért, hogy a magukat nemzeti kisebbségnek nem minősítő kisebbségek - cigányság, zsidóság, bizonyos részei - szintén a nemzeti kisebbségekhez hasonló jogi védelemben részesüljen ek. Jóval politikaibb jellegű a bizottság első javaslata, amely nem tesz mást, mint a külügyi bizottság által összeállított javaslat első bekezdése helyére egy új módosított bekezdést iktatna. A külügyi bizottság
