Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 619. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 10.300. M. E. számú rendelete lakások és más helyiségek helyreállításáról.
819. 10.300/1945. M. E. sz. 843 igénybevételére, előállítására, ipari forgalmára, ipari felhasználására, termelésének és Jeldoigozásániaik módjára vonatkozó rendelkezések megtartását; e) végzi azokat a teendőket, amelyeket az iparügyi miniszter az Iroda hatáskörébe utal. (2) Az Iroda bármely papirosgyárat, illetőleg papirosfeldolgozóipari üzemet kötelezhet adatok szolgáltatására és nyilvántartás vezetésiére. (3) A papirosgyártóipari és feldolgozóipari vállalat üzletvitelét az Iroda kiküldöttje útján ellenőrizheti. 4. §. (1) Az Iroda vezetőjét az iparügyi miniszter bízza meg. Az Iroda személyzetét a vezető javaslata álapján az iparügyi miniszter alkalmazza. (2) Az Iroda vezetője egyes tisztviselőket felhatalmazhat arra, hogy általa meghatározott feladatkörben az Iroda nevében közvetlenül intézkedhessenek. 5. §. (1) Az Iroda vezetője és. tisztviselői, valamint a) véleményező bizottság, közszolgálatot nem teljesítő tagjai fogadalmat tesznek arra, hogy tisztségükkel járó kötelezettségüket részrehajlás nélkül lelkiismeretesen végzik, a tudomásukra jutott hivatali* üzleti vagy üzemi titkokat illetéktelenekkel nem közlik és azokat sem maguk, sem más javára jogosulatlanul fel nem használják. (2) A véleményező bizottság tagjai díjazást nem kapnak. 6. §. Az Iroda fenntartási költségeire minden papirojsgyár köteles a havonta forgalomba hozott áruk számlaértékének egy százalékát a kiszolgáltatást követő hónap 8. napjáig befizetni. Az 1%, mint termelési költség az eredeti számlaösszegbe befoglalandó s külön feltüntetése a gyári számlákon mellőzendő. A befizetés módozatáról az iparügyi miniszter rendelkezik. A befizetett öszszegnek a személyi és dologi kiadások fedezése után fennmaradó részével az iparügyi Az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli: I. Általános rendelkezések. 1. §. (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed az ország területén bárhol fekvő, háborús esemény következtében megsérült laminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelkezik. 7. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik» kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő annak az iparvállalatnak felelős vezetője, amely az Irodai felhívására a kért adatokat egyáltalában nem vagy nem a valóságnak megfelelően adja meg, a kívánt adatokat nem mutatja be, az Iroda által előírt nyilvántartást nemi vezeti, továbbá üzletvitelének ellenőrzését nem engedi meg. vagy az ellenőrzést meghiúsítja. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcvanezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek az összege, melyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért' nyolcvanezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) Azt az árut, melyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott készlet értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében az iparügyi miniszter rendelkezéseit kell kikérni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 :XXX. te. 52. § L a (1) bekezdésének; 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. (5) A kihágás tárgyában hozott ítéletet jogerőre emelkedése után haladéktalanul meg kell küldeni a Papirosipari Irodának. 8. §. A jelen rendelet kihirdetése napján (1945 nov. 22.) lép hatályba. • Budaipest, 1945. évi október hó 25-én. Miklós Béla s. k. miniszterelnök., kasra, továbbá minden más olyan helyiségre (a továbbiakban: bérlemény), amely nem ipari vagy kereskedelmi célra szolgál (orvosi rendelő, közjegyzői, ügyvédi, mérnöki stb. iroda, műterem, egyesület vagy intézet céljára szolgáló helyiség stb.). (2) Az előbbi bekezdés rendelkezésének szempontjából lakásnak kell tekinteni a lakás céljára bérelt helyiséget akkor is, ha 619. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 10.300. M. E. számú rendelete lakások és más helyiségek helyreállításáról.
