Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 514. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.470. M. E. számú rendelete az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alappal kapcsolatos kérdések átmeneti szabályozásának kiegészítéséről. - 515. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.590. M. E. számú rendelete a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elvesztett üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint áru és anyagkészletek. - #. visszabocsátásáról.
515. 7.590/1945- M. E. sz689 vagy kifizetésénél családi vagy más közeli kapcsolat folytán kifejezetten személyére tekintettel részesült engedményben vagy egyéb kedvezményben. (5) Ha a (2) és a (3) bekezdés alkalmazása körében a használó által elért megtakarítás teljes összegének az igénylő jjhvára való figyelembevétele az utóbbi számára indokolatlan vagyoni előnyt eredményezne, ezt a vagyoni előnyt az igénylő és a használó között az összes körülmények mérlegelésével a méltányosság szerint meg kell osztani. (6) A használót az üzlethelyiségnek eredeti állapotába való helyreállítására vagy íaz ebből eredő költségek megtérítésére az igénylővel szemben kötelezettség nem terheli. A beruházások elvitelének joga a használót az általános szabályok szerint illeti meg. 5. §. (1) Amennyiben a visszabocsátandó üzlethelyiséghez tartozó üzleti berendezés vagy felszerelés (pl. borüzlethez tartozó hordó) az igénylőt illette, a használótól annak vissziabocsátását is követelheti. (2) A használó részéről a' berendezési (felszerelési) tárgyakban esziközölt beruházás címén érvényesíthető megtérítési követelésre a 4. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (3) A berendezési (felszerelési) "tárgyakiat a használó, amennyiben azokat ő maga vagy az őt megelőző olyan használó, akinek ő házastársa, lemenője vagy örököse ellenszolgáltatásért szerezte meg, csak megtérítés ellenében köteles visszabocsátam. Az igénylő a visszabocsátandó tárgy jelenlegi forgalmi értékét olyan arányban köteles megtéríteni, amilyen arányban állott a használó, illetőleg az előbb említett korábbi használó által a tárgyért nyújtott ellenszolgáltatás a tárgynak akkori forgalmi értékéhez. A 4. J§i (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket itt is megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha az elvesztett üzlethelyiség berendezéséhez (felszereléséhez) tartozott olyan tárgy, amelyet a használó az üzlethelyiséggel együtt megszerzett, természetben vissza nem bocsátható, a használó ennek a tárgynak a szerzéskori állapotához mérten megállapítandó jelenlegi értékét az igénylő részére megtéríteni tartozik, kivéve, ha a tárgy utóbb a háborús események következtében vagy a használónak fel nem róható más okból ellenérték nélkül került ki a használó birtokából vagy pedig ilyen körülmény folytán pusztult el. A használó által levonásba hozható ellenkövetelésre Magy. Rend. Tára, 1945. VH-Xn. f. nézve az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell. (5) Ha a használót a 3. í§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával meghagyják az üzlethelyiségben, a berendezés (felszerelés) viisszaboesátásának sincs helye, hanem a (4) bekezdést kell alkalmazni. 6. §. (1) Amennyiben az üzlethelyiséggel együtt a használó vagy aiz őt megelőző olyan használó, akinek ő házastársa, lemenője vagy örököse, az igénylőtől áru- vagy anyagkészletet is -vett át, azt természetben visszabccsátanjj. illetőleg, ha a jelen rendelet hatálybalépésekor birtokában az átvetthez hasonló áru- vagy anyagkészlet van, abból az átvettnek megfelelő mennyiséget az igénylőnek természetben átengedni tartozik. (2) Ha az előbbi bekezdésben említett átvétel ellenszolgáltatásiért történt, a használó az áru- vagy anyagkészlet vis|szabocsátására, illetőleg átengedésére csak megtérítés ellenében köteles. Az igénylő az áru-, illetőleg .anyagkészletnek a -jelenlegi nagykereskedőii 'beszerzési árához igazodó értékét olyan arányban köteles megtéríteni, amilyen arányban állott a használó, illetőleg az előbb említett korábbi használó által az átvett készletért nyújtott ellenszolgáltatás annak •akkori nagykereskedői beszerzési árához. A 4. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket itt is megfelelően alkalmazni kell. (3) Amennyiben az eredetileg átvett áru- vagy anyagkészlet már vissza nem borcsáltható, illetőleg hasonló készlet átengedésével az (1) bekezdés szerint nem pótolható, az átvett áru- vagy anyagkészlet jelenlegi nagykereskedői beszerzési árát köteles az igénylő részére megfizetni. Ha azonban az áru- vagy anyagkészlet megszerzése ellenszolgáltatás fejében történt, meg kell állapítani, hogy az ellenszolgáltatás mennyiben fedezte az átengedett készlet akkori nagykereskedői beszerzési árát és utólagos fizetési kötelezettség csupán olyan mennyiségű készlet jelenlegi nagykereskedői beszerzési árának megtérítésére terjed ki, amelynek ára az ellenszolgáltatással fedezetlennek mutatkozik. (4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli a használót, amennyiben utóbb akár az eredetileg átvett készlet, akár az annak eladása után szerzett megfelelő mennyiségű más hasonló készlet a háborús események következtében vagy neki fel nem róható más okból birtokából ellenérték nélkül kikerült, vagy pedig ilyen körülmény folytán birtokában elpusztult. (5) Ha a használót a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával meg44