Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 514. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.470. M. E. számú rendelete az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alappal kapcsolatos kérdések átmeneti szabályozásának kiegészítéséről. - 515. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.590. M. E. számú rendelete a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok vagy baloldali magatartás folytán elvesztett üzlethelyiségek, berendezési (felszerelési) tárgyak, valamint áru és anyagkészletek. - #. visszabocsátásáról.

690 515. 7.590/1945- M. E- sz. hagyják az üzlethelyiségben, az áru- (anyag) készlet természetben visszabocsátásának sincs helye, hanem a jelen § (3)> és (4) bekezdését kell alkalmazni. 7. §. (1) Az üzleti berendezés (felszerelési) áru- vagy anyagkészlet visszabocsátását, avagy értékének megtérítését attól is lehet igényelni, a) aki azt nem az üzlethelyiséggel együtt szerezte meg, vagy b) akitől az igénylő az üzlethelyiség visszabocsátását nem kiéri. Mindkét esetben azonban a használónak olyan személynek kell lennie, aki a berendezést (felszerelést), illetőleg áru- vagy anyagkészletet közvetlenül az igénylőtől szerezte meg, vagy ahhoz hatósági intézkedés folytán az igénylőtől vialó elvonás után közvetlenül jutott, vagy pedig az ilyen használónak házastársa, lemenője vagy örököse. (2) Az előbbi bekezdésben meghatározott igény tekintetében megfelelően alkalmazni kell az 5., illetőleg 6. § rendelkezéseit. 8. §. (1) Az igénylő az előző §-okban meghatározott igényét a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt terjesztheti elő. Az, aM ez alatt a határidő alatt igényének érvényesítésében elháríthatatlan akadály miatt gátolva van, igényét az' akadály megszűnésétől számított hatvan nap alatt, legkésőbb azonban az 1946. évi június hó 30. napjáig érvényesítheti. (2) Közösen folytatott üzlettel kapcsolatos igény esetében az üzlettárs az igényt elháríthatatlan akadály miatt gátolt üzlettárs nevében is érvényesítheti. A csendes társat (1930:V,. te. 115. §) ebből a szempontból üzlettársnak tekinteni nem lehet. (3) Az igény érvényesítésében elháríthatatlan akadály által gátolt személy helyett az igényt az 1946. évi június hó 30. napjáig érvényesítheti a vele együtt élt házastársa, annak nemlétében gyermeke, házastárs és gyermek hiányában pedig szülője, üzlethelyiség visszabocsátására is vonatkozó igény esetében azonban csak akkor, ha ez a hozzátartozó az igény előterjesztésekor érvényes iparj ogosítvánnyal rendelkezik. (4) Az 1946. évi június hó 30. napja után a jelen rendeleten /alapuló igényt érvényesíteni többé akikor sem lehet, ha az akadályozottság eddig a napig nem szűnt meg. (5) A használó az előző §-ok alapján támasztható ellenköveteléseit az igénylő által folyamatba tett eljárás során annak jogerős befejezéséig érvényesítheti. Ha a használó akár azért, mert az igénylő követelését mér a jelen rendelet hatálybalépése előtt kielégítette, akár egyéb okból önállóan kíváln az előző §-okban meghatározott követelést támasztani, ennék érvényesítésére a jelen § (1)—(4) bekezdéseit kell alkalmazni. 9. §. (1) A jelen rendelet alapján érvényesíthető követelések tárgyában peres el-járás kizárásával az üzlethelyiség fekvésének helye szerint illetékes járásbíróság mellett alakítandó döntőbizottság határoz. (2) Ha az igénylő ugyanattól a használótól több járásbíróság telrületén lévő több üzlethelyiség, illetőleg üzleti berendezés (felszerelés) vagy áru- (anyag) készlet visszabocsátását követeli, követelését valamennyi üzlethelyiségre nézve választása szerint bármelyik illetékes járábíróság mellett megalakítandó döntőbizottság előtt együttesen érvényesítheti. 10. §. (1) A döntőbizottság az elnökön kívül rendszerint két tagból áll. A döntőbizottság elnöke a járásbíróság elnöke, illetőleg az általa kijelölt ítélőbíró. A döntőbizottság egyik tagját az igénylő, másik tagját a használó jelöli ki a kereskedők, illetőleg az iparosok köréből. (2) Ha a döntőbizottsági tagot az igénylő, illetőleg önállóan érvényesített követelés esetében a használó az igény előterjesztésével egyidejűleg nem jelöli ki, a követelést érdemi intézkedés nélkül vissza kell utasítani, ha pedig a kijelöléssel az elnök felszólításának közlésétől számított nyolc napon túl a másik fél késik, helyette az elnök él a kijelölés jogával. (3) Ha valamelyik kijelölt döntőbizottsági tag a döntőbizottságban való részvételt megtagadja, vagy a döntőbizottság működése a kijelölt döntőbizottsági tag ismételt „távolmaradása folytán akadályba ütközik, helyette az elnök a fél meghallgatása után más taglót jelöl ki. (4) Mindkét félnek a (2) bekezdésben említett nyolc napon belül egyezően előterjesztett írásbeli kérelmére a döntőbizottságot további két taggal kiegészítve kell megalakítani. A két tagot — a felek kérelméhez képest — a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamara vagy valamely — a kérelemben megjelölt — érdekképviselet jelöli ki. A kijelölés az elnök megkeresésére történik. 11. §. A döntőbizottság, amennyiben a jelen rendelet; másként nem rendelkezik a magánjog általános (szabályait alkalmazza. A döntőbizottság a méltányos jog szellemében jár el. 12. §. A döntőbizottság előtti eljárásban a bizonyítás tekintetében a polgári perrendtartás szabályai irányadók. A döntőbizottság a bizonyítási eljárásban a felekkel, a tanuk-