Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 490. Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 7.000. M. E. száma rendelete a közérdekű munkakötelezettség szabályozásáról.
642 490. 7.000/1945. M. E. sav hivatalból az üzemi munkavállalókat arra kötelezheti, hogy eddigi szolgálati viszonyukban megmaradjanak. (2) A szolgálati viszonyban való megmaradás kötelezettsége sem a szolgálati viszonyt, 'Sem az azzal kapcsolatos más jogviszonyt nem érinti. (3) A szolgálati viszonyban való megmaradásra szóló kötelezettséget általánosságban csak az illetékes miniszter szüntetheti meg. (4) Amennyiben az illetékes miniszter az üzem munkavállalóira a szolgálati viszonyban való megmaradás kötelezettségét rendelte el, az egyes munkavállalóknak az üzemnél fennálló eddigi szolgálati viszonyát csak az illetékes miniszter által kijelölt közeg lengedélyóvel lehet megszüntetni. Az engedélyt nem lehelt megtagadni, ha a munkavállaló orvosi vizsgálat alapján igazolja, hogy a munkaviszonyban maradás egészségét vagy életét vszélyezteti. Az orvosi vizsgálait tekintetében a 22. § (4) bekezdése mgefelelően irányadó. Az üzemen hívül állók igénybevétele. 13. §. (1) Amennyiben az üzem feladatának elvégzéséhez az eddigi szolgálati viszonyukban való megmaradásra kötelezett munkavállalók nem elegendők, az üzemen kívül álló munkerő igénybevételének van helye. (2) A munkaerőszükséglet kielégítése végett a munkáltató (üzem) a területileg illetékes szakszervezeti szakmai vagy szakmaközi munkaközvetítő irodához, a mező-, szőlő-, gyümölcs-, kert- és erdőgazdaságban í(a továbbiakban: mezőgazdasági) pedig, a községi (városi) gazdasági munkaközvetítő hivatalhoz, illetőleg — ha ilyen működik — a földmunkás 1 szakszervezet helyi munkaközvetítő irodájához fordul. (3) Amennyiben a munkaerőszükségletet az (1) bekezdésben szabályozott eljárással kielégíteni nem lehet, a szakszervezeti munkaközvetítő a vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelőhöz, a községi (városi) gazdasági munkaközvetítő hivatal pedig a vármegyei gazdasági munkaközvetítő hivatalhoz továbbítja saját javaslatával a munkaerőigénylést. A> közmunkaügyi felügyelő az igénylést a munkaerők kirendelése útján elégíti M. Mezőgazdasági munkára munkaerőt azonban csak a vármegyei gazdasági munkaközvetítő hivatal igénylésére rendel ki. (4) Ha a vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelő a muiikaerőigénylést illetékességi területén kielégítem nem tudja, az országos közmunkaügyi felügyelőhöz fordul, aki gondoskodik a szükséges munkaerő rendelkezésre bocsátásáról. A mezőgazdaság részére munkaerők rendelkezésre bocsátásánál az országos közmunkaügyi felügvelő az országos gazdasági munkaközvetítő hivatalt meghallgatja. (5) A vármegyei közmunkaügyi felügyelő elsősorban az üzem (vállalat stb) telephelyéül szolgáló község területén lakó személyekből rendeli ki a munkára kötelezetteket, más községből csak abban az esetben, ha a munkaerőszükséglet helyben nem elégíthető ki. Az őstermelőket, valamint azokat a napszámosokat, akik túlnyomórészt a mezőgazdaság körében szoktak munkát vállalni, az iparban, a bányászatban és a kereskedelemben teljesítendő közérdekű munkára csak a vármegyei gazdasági munkaközvetítő hivatal meghallgatásával lehet igénybe venni. Ez utóbbi rendelkezés a bányamunkában képzett munkásokra nemi terjed ki. (6) A községi elöljáróság (polgármester) a munkaerőt behívó jeggyel veszi igénybe és az igénylő munkaadók rendelkezésére bocsátja. Irányelvek a közérdekű munkára igénybevételnél. 14. §. (1) A közérdekű munkára mindenkit olyan munkakörben kell alkalmazni, amelynek elvégzésére rendes foglalkozásánál, illetőleg szakképzettségénél fogva leginkább alkalmas. Általában mindenkit ott és olyan alkalmazásban kell foglalkoztatni, ahol testi és szeUemi erejét, képességeit a közösség érdekében legjobban lehet értékesíteni. A nők, valamint a fiatalkorúak, általában az alkalmazottak életének, egészségének, teáti épségének és erkölcseinek védelmére vonatkozó törvényes rendelkezéseket a közérdekű munkánál is alkalmazni kell. (2) A köziérdekű munkakÖtelezettek közül: a) a 1 férfiakat a nők előtt, b) a fiatalabbakat az idősebbek előtt, c) a helybenlakókat a vidékiek előtt, d) a nőtleneket és a gyermekteleneket a nősek, illetőleg a családosok előtt, e) az alkalmazásban nem állókat az alkalmazásban állók előtt, •f) a) közhasznú tevékenységet nem folytatókat a közhasznú tevékenységet folytatók előtt, g) a ki nem jelölt üzemek alkalmazottait a kijelölt üzemek alkalmazottai előtt, kell igénybe venni. (3) Tizennyolc éven aluli nőt csak a lakóhelyén vagy az azzal szomszédos községek területén teljesítendő munkára lehet igénybe vermi.