Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 369. A péizügyminiszter 1945. évi 150.100 P. M. számú rendelete a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 100. P. M. sz. hivatalos összeállítás 6. §~a (3) bekezdésének kiegészítéséről szóló 2.110/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtásáról. - 370. A pénzügyminiszter 1945. évi 600. P. M számú rendelete a belföldi forgalomban fizetendő általános és fényűzési forgalmi adóról.
474 370. 600/1945. P. M. sz. 5. §. Az általános forgalmi adó alapja. (1) Az általános forgalmi adó alapja belföldi forgalomban az adóköteles kereseti tevékenység körében végzett áruszállítás vagy munkateljesítés ellenértéke fejében az adófizetésre köteles részére vagy javára teljesített fizetések összege. Az áruszállításra vagy munkateljesítésre az áru leszállítása vágy fi a munka elvégzése előtt fizetett előlegek után az általános forgalmi adó az előleg kézhezvételekor fizetendő. (2) Fizetés, minden ellenszolgáltatás, még ha nincs is pénzösszegben kifejezve. A pénzzel történt kiegyenlítésen kívül fizetésnek számít tehát a jóváírással, csekkel, váltóval, áruval vagy munkateljesítéssel, értékpapír, raktár-, áru-, letét, zálogjegy vagy pénzértéket képviselő más okirat átruházásával, követelés engedményezésével, vagy bármi más módon teljesített fizetés(3) Ha az adófizetésre köteles a kézhez vett váltót nem adja tovább, tárcájában őrzi, az általános forgalmi adót csak az adós által az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügylet alapján teljesített fizetések kézhezvételekor tartozik megfizetni. Ha azonban a váltót forgatmánnyal ellátva továbbadja (leszámítoltatíja vagy más módon értékesíti, pl. saját tartozásának törlesztésére adja tovább), az adófizetési kötelezettség a váltó továbbadásának (forgatásának) napján beáll. Az általános forgalmi adó alapja leszámítolás esetén a leszámítolt összeg, a váltónak más módon értékesítése esetén az az összeg, amelyről a váltót kiállították. Az olyan adózó, aki szabályszerű kereskedelmi könyveket vezet, a váltó leszámítoláskor sem tartozik megfizetni az általános forgalmi adót abban az esetben, ha az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügyletről kiállított kötlevél vagy később kötött megállapodás az áru megszerzőjét vagy a munka megrendelőjét kifejezetten fedezeti váltó adására kötelezi s egyidejűleg felhatalmazza az áru szállítóját vagy a munka vállalóját (a váltóbirtokost), hogy a fedezeti váltót forgatmánnyal továbbadhatja ugyan, de csak a saját beváltási kötelezettsége mellett. Az adóköteles az ily feltétel mellett történt váltóleszámítolásból kapott összegeket külön számlán tartozik elkönyvelni, adósának folyószámláján csak az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügylet feltételeinek megfelelően teljesített mindenkori fizetéseket ismerheti el. (4) Csere vagy kétoldalúan kötelező más jogügylet, amely mind a két szerződő felet nem pénz, hanem áruszolgáltatásra vagy munkateljesítésre kötelezi, két önálló áruszállításnak vagy munkateljesítésnek számít. (5) Áruval vagy munkateljesítéssel történő fizetés 1 esetén az általános forgalmi adó alapja az áru közönséges forgalmi értéke, illetőleg a munkateljesítésért a munkateljesítés helyén rendszerint felszámított összeg. Az áru közönséges forgalmi értéke az az Összeg, amelyet a kérdéses tárgyért az átruházás helyén és idejében rendszerint fizetni szoktak. Ha az adófizetésre köteles azonos fajú és minőségű áru forgalombahozásával maga is foglalkozik, az általános forgalmi adó alapjául a fizetésként kapott áru átvételének idejét megelőző hónapban elért átlagos saját eladási árat kell számítani. Ha ezen a módon nem állapítható meg a közönséges forgalmi érték, a közönséges forgalmi érték megállapítását a forgalmi adóhivataltól kell kérni. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az adózó által előállított áruknak saját üzemben történt általános forgalmi adóköteles felhasználása esetén is. (6) Az általános forgalmiadó alá eső munkateljesítések (bérmunkák) adóalapja a munkateljesítésért kapott ellenérték, amelynél a szoros értelemben vett munkadíjon kívül a munka elvégzéséhez felhasznált s a munkadíjon felül felszámítotfc anyagok (áruk) értékét is számításba kell venni. Ez utóbbi érték nem lehet kisebb az igazolt beszerzési árnál. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a munka- vagy szolgálatteljesítők a munka- vagy szolgálatteljesítésnek a szokásos vagy az ügyletkötő felek által megállapított módon végzésével kapcsolatban felmerült kiadásaikat nem vonhatják le a bevételekből. Azokat a kiadásokat azonban, amelyeket a vállalt munkavagy szolgálaitteljesítés eredményének létrehozásán felül vagy attól függetlenül jogszabály vagy megállapodás alapján a megrendelő (megbízó) helyett teljesít a munkavállaló, az adó alapjához hozzászámítani nem lehet. Nem számítható tehájt az adó alapjához pl. a tárolási vagy biztosítási díj> ha a munkavállaló az árut a megrendelő utasítására tároltatja vagy biztosítja, vagy az illeték összege, ha közjegyző vagy ügyvéd ügyfele helyett rótta le vagy fizette be. (7) A 3. §. (7) bekezdése alapján általános forgalmi adóköteles üzletátruházás esetén az adó alapja a vállalati vagyon öszszességéért fizetett ellenérték és az átvállalt terhek együttes összege. Az adó alapjából a vagyonátruházási illetékekről szóló 1920:XXXIV. te. 2. §-ának rendelkezése szerint ingatlannak minősülő dolgoknak a vagyonátruházási illeték alapjául bevallott, értékét le lehet vonni.