Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 255. Az iparügyi miniszter 1945. évi 50.100. Ip.. M, számú rendelete az üzemi bizottságokról.

255. 50.100/1945. Ip. M. sz. 333 nek létszáma 200-on felül van, az üzemi bizottságoknak joguk van betekinteni az egész üzletmenetre, tehát joguk van szakértők útján az üzleti könyveket is megvizsgálni. Részvénytársaságoknál, szövetkezetek-. nél és korlátolt felelősségű társaságoknál pedig biztosítani kell részükre az igazgatóság* illetve taggyűlés ülésein való részvételt is akként, hogy az üzemi bizottság által erre a célra kijelölt tagot tejjes tanácskozási jog illeti meg, de a céget kifelé nem képviseli. 3. §. Az üzemi bizottság megalakításánál külön szavaznak a munkások és külön a tisztviselők az alábbi módozatok szerint. A bizottság munkájában azonban együttesen vesznek részt. Ugy a (munkásoknál, mint a tisztviselőknél a választást úgy kell eszközölni, hogy a különböző szakmák, illetőleg kategóriák (így pl. a tisztviselőknél, mérnöki, művezetői, műszaki, kereskedelmi stb.) lehetőleg képviselve legyenek a bizottságban. A bizottság tagjainak száma munkásoknál 50—200 alkalmazottig 3 rendes és 3 póttag, 200—400 alkalmazottig 4 rendes és 4 póttag, 400 alkalmazotton felül minden 200 alkalmazott után 1000 alkalmazottig 1 rendes és 1 póttaggal több, 1000 alkalmazotton felül pedig minden 500 alkalmazott után 1 rendes és 1 póttag választandó. A bizottság munkás- (rendes) tagjainak száma legfeljebb 25 lehet. Tisztviselőknél 5—15 alkalmazottiig 1 rendes és 1 póttag, 15—50 alkalmazottig 2 rendes és 2 póttag, 50—100 alkalmazottig 3 rendes és 3 póttag, 100 alkalmazotton felül, minden további 200 alkalmazottig 1 rendes és 1 póttag választandó. A bizottság tisztviselő (rendes) tagjainak száma azonban legfeljebb 5 lehet. 4. §. A bizottsági tagok megválasztása titkos szavazással munkaszüneti napon történik. Választó az üzemben foglalkoztatott minden olyan alkalmazott, aki 18. évét betöltötte és a választás időpontjában szabadságvesztés büntetésének végrehajtása vagy politikai jogainak gyiakorlását felfüggesztő bírói ítélet hatálya alatt nem áll. Választható az olyan választó, aki 21. életévét betöltötte, írni és olvasni tud és az illető üzemben 6 hónap óta teljesít szolgálatot vagy pedig az illető üzemben és más hasonló üzemben' együttvéve legalább 1 évig teljesített már szolgálatot. Felmondásban levő alkalmazott nem választható. Újonnan létesített vagy nem állandó üzemű (idény) vállalatnál választható az olyan választó is, aki a választás napján a második bekezdésben megszabott szolgálati tdot még nem töltötte el. 5. §. Az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) választását elsőizben e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belüli azután pedig a választási idő tartamának lejártát megelőző hónapban kell megtartani. Az első választást ott, ahol a szakszervezetek már működnek, a szakszervezetek bizottságának kiküldöttje rendeli el és vezeti. Ahol a szakszervezetek megalakítva nincsenek, a választást a működési hely szerint legközelebb eső város szakszervezeti bizottságának kiküldött megbízottja rendeli el és vezeti. Á későbbi választásokat a bizottság elnöke vagy ennek akadályoztatása esetén az elnök helyettese rendeli el és vezeti. A választást vezető a választás lefolytatására a vállalat alkalmazásában álló két alkalmazottal „választási bizottságot*' alakít. A választási bizottság köteles gondoskodni arról, hogy a választás napját, helyét s időpontját tartalmazó hirdetményt az üzem minden olyan helyiségében, amelyben alkalmazottat foglalkoztatnak, szembetűnő helyen kifüggesszék. A választási hirdetményt legkésőbb 3 nappal a választás határnapja előtt ki kell függeszteni. A választás megkezdése előtt a választást vezető alkalmazottak közül kijelöl egy jegyzőkönyvvezetőt, aki a választásról két példányban jegyzőkönyvet készít. A munkaadó köteles a választás napja előtt kellő időben a vállalat alkalmazottainak jegyzékét és a jegyzék feldolgozásához, valamint a választás lebonyolításához szükséges munkaerőket és eszközöket a választási bizottság rendelkezésére bocsátani. A választást jelölés előzi meg. A jelölést a választást vezető ejti meg az illetékes szakszervezetek helyi vezetőivel vagy az üzemi bizalmi egyéneivel egyetértésben. Ahol lehetséges, az üzem munkásai külön jelölő bizottságot küldhetnek ki. A választás szavazólapokkal történhetik, amelyeket a munkaadó köteles rendelkezésre bocsátani. A szavazás ugyanazon szavazólapon történik úgy a rendes, mint a póttagokra. A szavazólapokon változtatásokat lehet eszközölni. A választás napján a szavazólapokat a választási bizottság veszi át a szavazásra jelentkező munkásoktól és alkalmazottaktól. A szavazás befejezése után ugyancsak a bizottság számlálja össze a szavazólapokat és megállapítja az eredményt, amelyet jegyzőkönyvbe is foglalnak. Megválasztott rendes tagok azok, akik a legtöbb szavazatot kapták, utánuk sorrendben következnek a póttagok. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. A választási jegyzőkönyveket a választást vezető és a jegyzőkönyvvezetők írják *