Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 255. Az iparügyi miniszter 1945. évi 50.100. Ip.. M, számú rendelete az üzemi bizottságokról.

J334 255- 50.100/1945. Ip. M..sz. alá és annak egy példányát átadják a mun­kaadónak, a másik példányt pedig a meg­választott üzemi bizottság őrzi meg. E rendelet hatálybalépése után léte­sülő vállalatnál az első választást a válla­lat üzemének megkezdését követő 60 napon belül kell megtartani. A választás szabálytalansága, vagy ér­vénytelensége tekintetében — panasz ese­tében — a telep szerint illetékes elsőfokú Iparhatóság jogorvoslat kizárásával hatá­roz, szükség esetében új választást is ren­delhet el. 6. §. Az üzemi bizottság megbízatása egy évre szól, egy év után a tagok újra vá­laszthatók. Ha valamely tagra nézve olyan körül­mény áll be, amely választhatóságát fel­függeszti, vagy a tag a munkáltató szolgá­latából kilép, bizottsági tagsága megszűnik. .A kivált bizottsági tag helyébe az a póttag lép, aki a póttagok között a legtöbb szava­zatot nyerte. Ha az üzemi bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után is 3-nál keve­sebbre, vagy a tagok %-ára csökken, a meg­üresedett helyek betöltésére új választást kell tartani. Ebben az esetben már az elnök •vezeti a választást jelen rendelet rendelke­zéseinek megfelelő módon. 7. §. Az üzemi bizottság saját kebeléből -elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök köteles minden hónap első felében egyszer rendes ülést összehívni. A bizottságot szük­ség esetében, a munkaadónak vagy a bi­zottság rendes tagjai felének a kívánságára a rendes havi ülésen felül rendkívüli ülésre kell összehívni. A bizottság ülései nem nyil­vánosak, de ülésein az illetékes szakszerve­zetek képviseltethetik magukat. 8. §. Az olyan üzemek, amelyeknek te­lepei különböző székhelyeken vannak, fél­évenként meghatározott telephelyen együt­tes bizottsági ülésre ülnek össze. Ezen ülé­sekre az egyes telepek bizottságai legfel­jebb 3 kiküldöttet küldhetnek ki. 9. §. Az üzemi bizottság tagjai (pót­tagjai) működésük megkezdése előtt köte­lesek a választást vezető egyén vagy a helyi Nemzeti Bizottság elnökének kezeihez a kö­vetkező szövegű fogadalmat letenni: , ; Én , lelkiismere­temre fogadom, hogy tisztemben legjobb tudomásom szerint, pártatlanul és minden­kor a közérdek szem előtt tartásával járok el és az eljárásom során tudomásomra ju­tott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot hivatali titokként megőrzöm." A bizottság tagjai (póttagja) megbíza­tásukat a munka viszonyból folyó teendői­kön belül kötelesek teljesíteni. Munkabé­rükből (fizetésükből) a munkaadó a bizott­sági tagsággal járó teendők végzése folytán bekövetkezett munkamulasztás címén sem­mit sem vonhat le és megbízatásuk teljesí­tése miatt őket hátránnyal egyébként sem sújthatja. Köteles a munkaadó a tagoknak (pót­tagoknak) a bizottsági ülésekkel kapcsolat­ban esetleg felmerült készpénzkiadásait megtéríteni. 10. §. Az üzemi bizottságok javaslatai­nak átvételére és az esetleges tárgyalások folytatására a munkaadó megbízottat vagy megbízottakat köteles kijelölni és ezeknek a nevét a bizottsággal közölnie kell. Az ülé­sek megtartása végett az üzemi bizottsá­goknak megfelelő helyiséget a munkaadó köteles rendelkezésre bocsátani. Köteles a munkaadó az üzemi bizott­ság tagjainak névsorát a vállalat vagy üzem hirdető tábláján kifüggeszteni, vagy más alkalmas módon az alkalmazottakkal közölni, hogy arról az újonnan belépő al­kalmazottak is tudomást szerezhessenek. 12. §. Ha az üzemi bizottság valamelyik tagjának személyes ügye kerül a bizottság elé, úgy ebben az esetben póttag behívásá­ról kell gondoskodni. 12. §. Az üzemi bizottság, ha az általa tárgyalt valamely kérdés tisztázása érdeké­ben szükséges* a vállalat kötelékébe tartozó * bármely személyt, meghallgathatja. A bi­zottság kívánságára a munkaadó köteles a tárgyalt kérdés tisztázásához szükséges ada­tokat közölni, valamint a tárgyalt kérdés­sel ügykör szerint megbízott alkalmazottját a bizottság tájékoztatása végett az ülésre kiküldeni. A bizottság üléséről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tár­gyalt kérdéseket, valamint a hozott határo­zatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet az. elnök és a jegyző írják alá. A jegyzőkönyv egyik példányát az elnök a munkaadónak adja át, aki azt megőrizni köteles. A jegyző­könyv másik példányát a bizottság őrzi meg. A bizottság elnöke és tagjai (póttag­jai) az ebben a minőségben tudomásukra jutott üzleti, üzemi, vagy egyéb titkot hi­vatali titokként kötelesek megőrizni. 13. §. A munkaviszonyt érintő minden egyéni panasz az üzemi bizottság, illetőleg annak fegyelmi bizottsága elé kerül, ameny­nyiben az alkalmazott az ügyet nem tudja a munkaadóval, illetőleg megbízottjával el­intézni. Ha a bizottság tagjainak száma öt­nél több, a munkaviszonyra vonatkozó egyéni panasz elintézésére, az üzemi bizott­ság fegyelmi bizottságot küld ki és az üzemi bizottság egyéni kívánságokkal "és pana­szokkal csak olyan esetekben foglalkozik, amikor azok az alkalmazottak közösségét, vagy nagyobb csoportját érintik.

Next

/
Thumbnails
Contents