Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 231. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.045. H. M. Eln. számú rendelete Szálási-féle vk., ill. HMTK. testületbe való átvételek hatálytalanításáról. - 232. A honvédelmi miniszter 1945. évi 25.424. H. M. Eln. Hadip. számú rendelete a légoltalmi készültségnek az egész országban való megszüntetéséről. - 233. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.300 H. M számú rendelete a honvédség tagjainak, valamint a honvédelmi igazgatás körében szolgálatot teljesítő polgári alkalmazottaknak igazolása tárgyában kiadott 2.480/1945. M. E. sz. rendeletvégrehajtásáról.

310 233. 24.300M945. H- M. sz. lyükön maradt személyek ügyét is, ha ezt a bizottság egy tagja a zárt ülésben kívánja. A zárt ülés határnapját az igazoló bizottság elnöke tűzi ki s arról a bizottság tagjait értesíti. A tárgyalásra utalt ügyekben az elnök a kitűzött határnapra az igazolás alá vontat azzal a figyelmeztetéssel idézteti meg a titkárság által, hogy a tárgyalást a távollétében is meg fogják tartani. 14. §. A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között aranyosan szétosztja, vagy egy állandó előadót jelöl ki. A bizotttlság tagjai az igazoló eljárás%lá vont személyek felől kötelesek felvilágosításokat beszerezni, az ügy előadója a lehetőség keretein belül köteles az igazoló eljárás alá vont személy magatartására vonatkozó bizonyítékokról gondoskodni, é A tanukat a tárgyalásra elővezetés terhével kell megidézni. A szabályszerűen megidézett igazoló eljárás alá vont meg nem jelenése nem akadálya a tárgyalás megtartásának. Az igazoló eljárás alá vont indokolt>akadályoztatása esetén^ egyízben kérheti a tárgyalás elhalasztását. 15. §. A jelen rendelet 6. és 8. §-a szerint megalakult bizottság határozatképes, ha a politikai pártok és szakszervezetek által beküldött tagok száma legalább eggyel több, mint a hönviéldségi tagok száma. Az elnök távollétében a polgári tagok egyike elnököl. Ha a tagok az elnök személyében megegyezni nem tudnak, a legidősebb polgári tag elnököl. 16. §. A tárgyalás nyilvános. A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolási eljárás alá vonthoz és a- tanúhoz bármelyik bizottsági tag kérdéseket intézhet. Az igazoló eljárás alá vont a tanukhoz szintén intézhet kérdéseket. A tanukat kihallgatásuk előtt figyelmeztetni kell, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősíteniök, és fel kell őket világosítani a hamis eskü következményei felől. Az a tanú, aki az igazoló bizottság előtt hamis vallomást tesz és azt esküvel vagy fogadalommal megerősíti, az 1878: V. te. 220. t§-a szerint büntetendő. Az eskü szövege a következő: »'Én ,. . . . esküszöm a mtndenhafó és mindentudó Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem úgy segéljen." A fogadalom szövege a következő: „Én .... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat, és csakis az igazat vallottam, semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam." 17. §. Nem köteles tanúvallomást tenni az, aki az igazolási eljárás alá vontnak felvagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, oldalági rokona unokatestvérig bezárólag? — házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa, vagy aki vele örökbefogadói* nevelői, gyámi vagy gondnoki viszonyban van. 18. §. A tárgyalás csak tanuk kihallgatása vagy iratok beszerzése végett halasztható el nyolc napnál nem hosszabb időre, féltéve, ha a tanú a bizottság székhelyén idézhető, illetőleg az irat a bizottság székhelyén beszerezhetőA bizottság megkeresésére a folyamatban lévő ügy iratait is haladéktalanul meg kell küldeni. 19. §. Az igazoló eljárás alá vont ügye tárgyalására ugyanannál a hivatalnál (alakulatnál) működő egy személyt vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet. Az igazolás alá vont a tárgyalásra tanukat állíthat elő és bizonyítékokat vihet magával. A bizonyítékok felvétele kérdésében a bizottság dönt. Az igazoló eljárásban védő alkalmazásának nincs helye. 20. §. Az igazolóbizottság az 1. §-ban foglaltak figyelembevételével az igazoló eljárás alá vont egész magatartásának gondos megvizsgálása után szabad meggyőződés alapján állapítja meg, hogy az igazoló eljárás alá vont alkalmas-e arra, hogy a demokratikus népi Magyarországban közszolgálatot, illetve a honvédségben szolgálatot 1 teljesítsen, vagy a honvédségnek tagja maradjon. Az igazolóbizottság a következő határozatokat hozhatja: I. Az igazolás alá vont tényleges (ideig, lenes tényleges) vagy tiszteletdíjjal szolgálatban álló személyt 1. ,.i g a z o 11 n a k" jelenti ki; 2. a szolgálatban való meghagyása mellett a) megfeddi, b) áthelyezésre ítéli, c) az előléptetésből (címadományozásból) meghatározott időre, legfeljebb öt évre kizárja, d) vezető állásra alkalmatlannak mondja ki;