Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 231. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.045. H. M. Eln. számú rendelete Szálási-féle vk., ill. HMTK. testületbe való átvételek hatálytalanításáról. - 232. A honvédelmi miniszter 1945. évi 25.424. H. M. Eln. Hadip. számú rendelete a légoltalmi készültségnek az egész országban való megszüntetéséről. - 233. A honvédelmi miniszter 1945. évi 24.300 H. M számú rendelete a honvédség tagjainak, valamint a honvédelmi igazgatás körében szolgálatot teljesítő polgári alkalmazottaknak igazolása tárgyában kiadott 2.480/1945. M. E. sz. rendeletvégrehajtásáról.

233. 24.300/1945. H- M. sz. 311 3. nyugállományba helyezését, illetőleg a hivatásos állományból a nemtényleges állományba való helyezését nyugdíjazását . (szabályszerű elbánás alá vonását) rendeli el; 4. rendfokozatának közigazgatási úton való megfosztását rendeli el, illetőleg a polgári alkalmazottat állásától megfosztja. II. A tényleges szolgálatban álló szolgálatonkívüli és tartalékos tisztnél a 3. pont nem alkalmazható. j III. A nyugállományú tiszteket és katonai tisztviselőket 1. „igazol t"-nak jelenti ki; 2. a) megfeddi, h) az előléptetésből (címiadoménycr zásból) meghatározott időre, legfeljebb öt évre, kizárja, c) tényleges szolgálatra behívás esetén vezető állásra alkalmatlannak mondja ki; 3. a visszaténylegesítésből kizárja; 4. rendfokozatától közigazgatási úton való megfosztását rendeli el. A megfeddést az elnök azonnal foganatosítja. Az áthelyezésre ítéltet eredeti szolgálati helyére 3 éven belül visszahelyezni nem lehet. Az I. és II. 2. b), és 2. c) és 2. &), valamint a III. 2. b) és 2. ej pontban foglalt büntetéseket külön-külön és együttesen is lehet alkalmazni. . A rendfokozatától megfosztott elveszti rendfokozatát és katonai állását, további nyugdíjigényét, úgyszintén nyűg-, vagy kegydíját. A rendfokozat elvesztése a szolgálati kötelezettséget nem érinti. Az állásától megfosztott polgári alkalmazott elveszti közszolgálati állását, állásából eredő jogait és igényeit (illetményeit, nyugdíjigényét, nyűg- és kegydíját). Mindarra nézve, akit rendfokozatának közigazgatási úton való elvesztésre szóló határozattal sújtottak, mind az állásától megfosztott egyénre nézve különös méltánylást érdemlő esetben kimondhatja az igazolóbizottság, hogy az igazolás alá vont személy családtagjait megillető nyugdíjigény továbbra is fennmarad. Ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az illetőt úgy kell tekinteni, mintha a határozat jogerőre emelkedése napján meghalt volna. Az említett határozatokon felül az igazolóbizottság még a Magyar Közlöny 2. számában közzétett 77/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945- évf. 15. o.) 4. §-a szerint feltételes jellegű határozatot is hozhat az esetben, ha a bizottság az eljárás alá vonít, vagy a tanuk által bejelentett bizonyítékokat beszerezni nem tudja, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján végleges határozatot hozni nem tud, de az illető személye, illetve magatartása ellen komoly aggályt fennforogni nem lát. Maga a határozat ne állapítsa meg az igazolás feltételhez kötöttségét, hanem, csupán az eljárás során felvett jegyzőkönyv tartalmazzon errenézve megállapodást, utalással a 77/1945. M. E. számú rendelet 4. §-ában előírt

1 ily értelmű nyilatkozatra. E határozat esetén az ügyiratokhoz az alábbi nyilatkozatot kell csatolni, melyet az eljárás alá vont ír alá: ,,Kötelezően tudomásul veszem, hogy igazolásom feltételesen történt és amennyiben 3 éven belül ellenem népellenes, vagy háborús bűnös magatartásra utaló adat merülne fel és annak valóságát az utóbb megtartandó igazoló vagy népbírósági eljárás megállapítja, a most megejtett feltételes igazolás jogi hatálya megszűnik és az újabb eljárás döntése lesz reám nézve kötelező. A feltételes igazolás alapján folytatott szolgálatomból az állammal, vagy akalmazó hatóságommal szemben semmi jogot nem) származtathatok." Az ily módon rendfokozatától, illetőleg állásától megfosztott egyént közhivatalra egyáltalában, a magánalkalmazás körében pedig vezető állásra többé alkalmazni nem lehet, továbbá közmegbizatást nem kaphat. , Az igazolóbizottság indokolt esetben megkeresheti az illetékes rendőrhatóságot az igazolás alá vontnak rendőrhatósági őrizet alá helyezése (internálása) iránt. Ha a bizottság nyomatékos gyanút lát fennforogni abban a tekintetben, hogy az igazolás alá vont bűncselekményt követett el, az igazoló eljárás befejezése után az öszszes iratokat az igazoló bizottság által hozott s a büntetés kiszabását is tartalmazó határozat egy kiadványával együtt haladéktalanul átteszi az illetékes népügyészséghez. Az áttételről minden esetben értesíti az igazoló eljárás alá vont személy hivatali elöljáróját. 21. §• Az igazolóbizottság határozatait szótöbbséggel hozza. 22. §. A tárgyalásról (13. §) jeffvzökönyvet kell készíteni, ha a jelen rendelet 24. §-a szerint fellebbezésnek van helye, vagy ha azt az elnök szükségesnek tartja. Jegyzőkönyvvezetőt az elnök jelöl ki. Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, esküt, illetőleg fogadalmat tesz arra, hogy a tárgyaláson történteket híven jegyzi fel. A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket készít s köteles a jegyzőkönyvet feljegyzései alapján két nap alatt elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja alá. 23. §. A bizottság határozatát írásban közli az igazoló eljárás alá vont személlyel és annak elöljárójával.