Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1116. Az újjáépítési miniszter 1945. évi 28.260. U. M. számú rendelete az épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló jogszabályok hatályának a vidéki városokra való kiterjesztéséről.

1782 H16. 28.260/1945. U. M. sz. b) a bérlőtől a R. 4. §-ában megszabott hozzájáruláson felül tetőhelyreállítás címén más hozzájárulást. is követel vagy fogiad el, c) a 6\ § fi)—(3) bekezdése alapján beadott kérelmében a valóságnak nem megfelelő adatokat tüntet fel, vagy a kérelem elbírálása szempontjából lényeges körülményt rosszhiszeműen elhallgat, d) a 11. § (1) bekezdésében, illetőleg a 13. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a kölcsönt nem rendeltetésszerűen használja fel. 16. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1945 szept. 6.) lép hatályba. Budapest, 1945 augusztus 31-én. Nagy Ferenc s. k. újjáépítési miniszter. A) melléklet a 28-26011945. U, M. számú rendelethez. Az ideiglenes nemzeti kormány 5.120/1945. M. E. számú rendelete a Budapesten és környékén lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása tárgyában. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli: 2. §. (1) A Budapesten és környékén lévő, a jelen § (3) bekezdésében felsorolt megyei városokban és községekben az országos építésügyi kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) által kijelölt épületeknek megrongált tetőzetét, továbbá olyan szerkezeti részeit amelyeknek sürgős helyreállítása fennálló veszély elhárítása végett mellőzhetetlenül szükséges, az épület tulajdonosa, illetőleg az, aki az épülettel rendelkezni jogosult (haszonélvező, öröklakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, a továbbiakban: tulajdonos) köteles a jelen rendeletben meghatározott módon helyreállíttatni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyreállítási munkálatokat a kormánybiztos utján az újjáépítési miniszter irányítja és ellenőrzi. (3) A jelen rendelet alkalmazásában Budapest környékéhez tartozónak kell tekinteni Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Újpest megyei városokat és Albertfalva, Csepel, Mátyásföld, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sas-,, halom, Soroksár nagyközségekéit. 2. §. (1) Az 1. §-ban említett helyreállítási munkálatok elvégzésének biztosítására az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elválasztott külön alap: Budapesti Épület javítási Alap (továbbiakban: Alap) létesíttetik. Az Alap felett céljának megfelelően az újjáépítési miniszlt'er rendelkezik; az Alap kezelésének, könyvelésének é|3 nyilvántartásának részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértve az újjáépítési miniszter állapítja meg. (2) Az Alap céljaira az 1. §-ban említett területen lévő összes épületek tulajdonosai, illetve bérlői az 1945. évi augujsztus hó 1. napját/ól az 1947. évi július hó 31. napjáig terjedő időre, függetlenül attól, hogy az épület helyreállításra szorul-e, rendkívüli épület javítási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kötelesek fizetni. 3. §. (1) A tulajdonos házadómentesség hiányában a nyers házbérjövedelemnek 25°/o-át, rendes ideiglenes házadómentejsség esettében a nyers házbérjövedelemnek 40%rát, rendkívüli ideiglenes házadómentesség esetében pedig a nyers házbérjövedelemnek 50%-át meghaladó részét minden hónap 15. napjáig házadó és járulékai, valamint hozzájárulás címén a községi elöljáróisághoz (városi adóhivatalhoz, kerületi adószámviteli osztályhoz) tartozik befizetni. Egyidejűleg ugyanoda kell befizetni a 4. § értelmében hozzájárulás címén járó összegeket is. (2) Ha a bérlő a 4.060/1945. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny 65. szám) alapján az ott említett munkálatok költsége címén beszámítási jogot gyakorol, akkor a tulajdonosnak az előbbi bekezdésben megszabott hozzájárulása a bérlő által beszámított összeggel csökken. (3) Az (1) bekezdésben megszabott hozzájárulás terheli a tulajdonost olyan helyiség után is, amelyet maga hspznál, vagy bérfizetés nélkül nyújtott szolgálati lakásként enged át, terheli továbbá a részvénytársaságot, illetőleg szövetkezetet is, amely-' nek a tulajdonában lévő öröklakást a jogosult részvényqs vagy szövetkezelt tagja használja vagy adja bérbe; mindezekben az esetekbén a nyers házbérjövedelemként a házadó alapjául szolgáló haszonértéket kell tekintetbe venni. 4. §. (1) A bérlő az 1939. évi szeptember hó 1. napjához igazodva rögzített bér (ú. n. régi bér esetében az alábbi hozzájárulást köteles fizetni: a) lakás után az 1945. évi július hó 1. napján irányadó, különdíjak és mellékszol/gáltatások nélkül számított bér (a továbbiakban: bérösszeg) 100%-át, ha a lakás háromszobás, vagy annál kisebb; 200°/o-át, ha a lakás négy* vagy ötszobás és 300%-át, ha a lakás hatjszobás vagy annál nagyobb;