Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1116. Az újjáépítési miniszter 1945. évi 28.260. U. M. számú rendelete az épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló jogszabályok hatályának a vidéki városokra való kiterjesztéséről.

1116. 28.260/1945. U. M. sz. 1733 b) üzlet-, üzem- és irodahelyiség után a bérösszeg 400°/o-át; ha azonban a helyiség fényűzési célokat szolgál (pl. espresso, osztályon felüli vendéglő vagy kávéház, mulató, bár, grill,, ékszerüzlet) a bérösszeg 800%-át. (2) A bérlő a jelen § (1) bekezdése alá nem tartozó bér (ú. n. szabad bér) esetében a jelen rendelet I. számú mellékletében megállapított hozzájárulást köteles fizetni. (3) A (2) bekezdés szerint fizetendő hozzájárulás háromszobás vagy annál kisebb lakás esetében szobánként évi 1000 pengőt, négy- vagy ötszobás lakás esetében szobánként évi 2000 pengőt, hatszobás vagy annál nagyobb lakás esetében pedig szobánként évi 3000 pengőt nem haladhat meg. (4) Társbérlet vagy a lakás megosztása esetében a négyszobás vagy annál nagyobb lakás u/tán a bérösszeg olyan százalékát kell hozzájárulás címén fizetni, amilyen a háromszobás vagy annál kisebb lakás után jár. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a társbérlők házastársak. (5) A jelen §-ban megállapított hozzájárulást köteles fizetni a tulajdonos is a saját használatában álló helyiség és az általa bérfizetés nélkül nyújtott szolgálati lakás után, kivéve az ilyen házfelügyelői és segédház- felügyelői lakást. Ugyanez a kötelezettség „terheli a részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában lévő u, n. öröklakás használatára jogcpult személyt is, ha az öröklakást maga használja. Mindezekben az esetekben bérösszegként a helyiségnek a házadó alapjául szolgáló haszonértéket kell tekintetbe venni. (6) A jelen rendelet alkalmazásában a pártok, egyesületek, . közegészségügyi és egyéb közérdekű intézmények, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, szabadalmi ügyvivők, hites könyvvizsgálók, hites tolmácsok irodáit, végül az orvosok rendelőit lakásoknak, a szállodákat, penziókat, színházakat, filmszínházakat üzlethelyiségeknek kell te«kinteni. 5. §. (1) A bérlő a 4. §-ban megszabott hozzájárulást minden hó 5. napjáig a tulajdonosnak (megbízottjának) köteles fizetni. .A hozzájárulás nemfizetése esetében iát tulajdonost a bérlővel szemben ugyanolyan felmondási jog illeti, mint amilyent a béröszszeg nemfizetése esetére a fennálló szabályok megállapítanak. (2) Ha a bérlő a hozzájárulást az (1) bekezdésben meghatározóit határidőig nem fizeti meg, tőle a hátralékot közadók módijára kell behajtani. Ha a hozzájárulást a bérlőtől behajtani nem lehet, azt a háztulajdonos köteles megfizetni, illetőleg, ha nem fizeti meg, azt tőle közadók módjára kell behajtani. Mentesül azonban a háztulajdonos a hozzájárulájs megfizetése alól, ha a nemfizető bérlővel szemben az (1) bekezdésben meghatározott felmondási jogával élt. 6. §. (1) Ha a 3. vagy 4. §-ban megszabott hozzájárulás jogossága vagy mént éke - kérdésében vita merül fel, ennek eldöntése az állami adóhivatal (Budapesten a kerületi adófelügyelőség) hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alalttt halasztó hatállyal nem bíró fellebbezésnek van helye a pénzügyigazgatósághoz. A pénzügyigazgatóság másodfokú határozata ellen a közigazgatósági bírósághoz panasznak van helye. (2) Egyebekben a hozzájárulás beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére éj* a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. 7. §. (1) A tulajdonos által a 3. § értelmében befizetett összegből a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a folyó évi házadóból és járulékaiból egy hónapra' eső összeget a tulajdonos együttesen kezelt adótartozásaira számol el, a fennmaradó összeget pedig az Alap részére utalja át. (2) A kiszámítás, a befizetés, a nyilvántartás és az átutalás módozataira vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 8. §. (1) Az Alap az 1. §-ban említett területen lévő épületek tulajdonosainak az ugyanott meghatározott helyreállítási munkálatok elvégeztetése céljából a Pénzintézeti -Központ (a továbbiakban: PK.) közvetítésével a pénzintézetek útján az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdve tíz év alatt visszatérítendő törlesztéses -kölcsönöket folyósít. A kölcsön folyósításának és törlesztésének részletes feltételeit és módozatait a pénzügyminiszterrel egyetértve az újjáépítési min^szitier állapítja meg. (2) A kölcsön egyik felét a tulajdonos a -névértéknek megfelelő összegben, a másik felét pedig olyan arányban átértékelt öszszegben köteles visszafizeltni, amilyen arányban állanak a törlesztési részletek visszafizetésének időpontjában az építési anyagárak a kölcsön folyósításakor fennállott anyagárakhoz viszonyítva. Az átértékelés mindenkori arányát az újjáépítési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg és teszi közzé. A megállapítás mindeni esetben a közzétételtől számított nyolc nap elteltével lép hatályba. Az átértékelés mértéke nem lehet nagyobb, mint az ipari termelés megindítására nyujtojtfc ipari hitelek átértékelésének mértéke. A törlesztéses há-