Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről.

1642 1065. 121.000/1945. P. 'M. sz. megbecsült haszonéit ók. Mindazokban az esetekben, amelyekben) a ház adó ' kivetése céljából a haszonérteket megállapították, a hozzájárulás mértékének megállapításánál is az a haszonérték az irányadó, amelyet a házadókivetésnél alapul vettek. Ha az- épület (épületrész) a ház adó alól állandóian mentes s ennélfogva: haszonértéke a házadó kivetés céljára megállapítva nincs, a hozzájárulás mértékéneik megállapítása céljából a haszonértéket a ház adóról szóló 19*27. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 9.. §-ában foglalt szabályok szerint, kell megbecsülni. III. FEJEZET. A hozzájárulás mértékének meghatározása. 4. §. (1) Az épület tulajdonosa, illetőleg az, .aki az épülettel rendelkezni jogosult, az 1. ,§ (1) bekezdésében említett Alaphoz való hozzájárulást akként köteles teljesíteni, hogy minden hónapban egyrészt az egész épület után az. 1945. évi július hó 1. napján irányadó bérek alapulvételével leszámított nyers bérjövedelem 75%-át, ideiglenes adómentesség esetében 60%-át, rendkívüli házadómentesség esetében 50°/o-át a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz, kerületi adószámviteli osztályhoz) beszolgáltatja, másrészt a saját maga által használt, valamint bárki másnak ingyen vaigy szolgálati lakás fejében átengedett lakás, illetőleg helyi, ség megbecsült haszonértékének az 5. §-ban . meghatározott százalékát akként fizeti be a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz, adószámviteli osztályhoz), mintha önmaga is bérlő volna. A szolgálati lakás fejében ingyen átengedett lakásnak azonban a házfelügyelői és segédházfelügyelői lakást tekinteni nem lehet, ezek tekintetében tehát a háztulajdonos a saját hozzájárulása címén oefizetést nem köteles teljesíteni. (2) Az (1) bekezdésben megszabott hozzájárulást kell fizetnie az öröklakásokat magában foglaló házrészvénytársaság vagy házszövetkezet tagjainak is, ha ,a részvényes vagy szövetkezeti tag az öröklakást maga használja. ^Ha ellenben iái lakást bérbeadás útján hasznosítja, a hozzájárulás tekintetében a fizetési kötelezettség a bérbeadó és a bérlő között megoszlik; nevezetesen: az (1) bekezdésben említett két irányú szolgáltatás első részét a lakás vagy helyiség használatára jogosult részvényes, illetőleg szövetkezeti tag, a második részét, a lakás vagy helyiség bérlője köteles teljesíteni. (3) Ha a háborús események folytán megrongált épületekben a bérlő áltál teljesített egyes helyreállítási munkálatok költségeiről szóló 4.060/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 212. o.) alapján a bérlő az ott említett munkálatok költsége címén beszámítási jogot gyakorol, a tulajdonos, hozzájárulásának első része tekintetében a bérlő által beszámított összeget akként kell figyelembe venni, hogy a bérnek azután a része után, amely rész erejéig a bérlő a beszámítás jogával élt, csak- oly összeget kell beszolgáltatni, amely a beszámított összeg után házadó és járulékai fejében jár. PL: a lakás bére havi 150 P, amelynek 75%-át (112 P 50 f-t) volna köteles a háztulajdonos rendes körülmények között befizetni; minthogy azonban a bérlő a 4.060/1945! M. E. számú rendeletnek megfelelő munkák elvégzéséért a bérösszeg 50°/o-a erejéig beszámítási jogával élt, az érintetlenül maradt 50% bérből (75 P-ből) annak 75%-át, vagyis 56 P 25 f-t, a beszámítás foly

1 tán be nem folyt bér után pedig oly összeget köteles beszolgáltatni, amely a házadónak és járulékainak megfelel. Minthogy ez az összeg Budapesten a 75 P után 36.15 P, a háztulajdonosnak beszámítási jog gyakorlása esetében a 150 P bérből nem 112.50 P-t, hanem csak 56.25 -f 36.15 P = 92.40 P-t kell beszolgáltatnia. (4) A jelen rendelőt 1. §-ának (5) bekezdése alá tartozó épületeket (épületrészeket) bérbeadásuk ellenére is állandó ház adómentesség illeti meg, ennélfogva az épület tulajdonosa a jelen § (1) bekezdése szerint járó hozzájárulás első részéből oly összeget vonhat le, amely a házadónak és járulókainak felelne meg abban az esetben, ha az épületnek (épületrésznek) állandó házadómentessége nem volna. 5. §. (1) A bérlő az Alaphoz való hozzájárulást akként köteles teljesíteni, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napjához igazodva rögzített bér (u. n. régi bér) esetében i) lakás után az 1945. évi július hó 1. napján irányadó — különdíjak és mellékszolgáltatások nélkül számított — bér (a továbbiakban: bérösszeg) 100%-át. ha a lakás háromszobás, vagy annál kisebb, 200%-át, ha a lakás négy- vagy ötszobás és 300%-á't, ha a lakás hatszobás, vagy annál nagyobb; b) üzlet-, üzem- és irodahelyiségek után a bérösszeg 400%-át, ha azonban a helyiség fényűzési célokat szolgál (pl. espresso, osztályon felüli vendégig vagy kávéház, mulató, bár, grill, ékszerüzlet), a bérösszeg 800%-át köteles a házbirtokosnak beszolgáltatni. (2) Abban az esetben, ha a lakás vagy helyiség után nem az (1) bekezdésben említett ú. n. kötött bért fizetik, hanem a bér őszszegében a bérbeadó és a bérlő szabadon egyeztek meg (ú. n. szabad bér), a bérlő az Alaphoz való hozzájárulást a következő táblázat szerint köteles teljesíteni: