Rendeletek tára, 1945
Rendeletek - 1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről.
1065. 121.000/1945. P. M. sz. 1643 A bérlő hozzájárulásának összege ú. n. szabad bér esetében a bérösszeghez viszonyítva ha az épület hasznátatbavétele lakása után üzlet-, üíiein- és irodr. helyiség után ha az épület hasznátatbavétele 3-3 •C3 • SÍ •5 S* O SS.Q 05 61 ÍX a •ej d -5 «_ i O cs O OJ t941elött történt 80% 65% 50o/ 0 160»/ 0 ' 2i0°/ 0 3200/ 0 6400/p 1941-ben történt 80% 65% 50o/ 0 130% 195°/ 0 150o/o 260o/ 0 2000/ 0 1600/ 0 520o/o 1942-ben történt 80% 65% 50o/ 0 1000/o 195°/ 0 150o/o 260o/ 0 2000/ 0 1600/ 0 400°/ 0 1943-ban történt 40% 80o/ 0 1200/o. 260o/ 0 2000/ 0 1600/ 0 320«/o 1944-ben vagy , később törtónt 25<>/o 50o/o 750/o lOOo/o 200»/Q " Az ebben a táblázatban foglaltak szerint megállapított hozzájárulás azonban háromszobás vagy annál kisebb lakás esetében szobánkint évi 1000 P-t, négy vagy ötszobás lakás esetében szobánkint évi 2000 P-t, hatszobás vagy annál nagyobb lakás esetében pedig szobánkint évi 3000 P-t nem haladhat meg. (3) Társbérlet vagy ,ai lakás megosztása esetében iái négyszobás vagy ennél nagyobb lakás után a bérösszeg olyan százalékát kell hozzájárulás címén fizetni, amilyen a háromszobás vagy annál kisebb lakás után jár. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a társbérlők házastársak. (4) 1A1 jelen rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében említett házhaszonbérlet esetében a lakások és helyiségek bérlői a jelen szakasz {1) vagy (2) bekezdése szerint teljesítendő hozzájárulást a háztulajdonosnak akként kötelesek beszolgáltatni, mintha nem a házhaszonbérlővel, hanem a háztulajdonossal állanának közvetlen jogviszonyban. (5) A jelen rendelet 3. §-áoa:k (6) bekezdése esetében a bérlő hozzájárulásának mértékét a jelen szakasz (2) bekezdése szerint 200°/o-kal kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a szerződést mely évben kötötték és hogy az épület használatbavétele mely éviben történt. (6) A házfelügyelői és segédházfelügyelői lakás után azok használói a hozzájárulást a házadókivetésnél megállapított haszonértek alapulvételével a jelen szakasz (1) bekezdése szerint kötelesek teljesíteni mé? abban az, esetben is, ha az épületben levő többi bérlemények tekintetében a (2) bekezdésben foglalt táblázat az irányadó. (7) Annak megállapításánál, hogy a lakás hány szobából áll, az az irányadó, hogy a hozzájárulás beszolgáltatása időpontjában hány lakószoba van használható állapotban. Ebből következik, hog^ az olyan, négy szobából álló lakást, amelyből egy szoba! a háborús behatások következtében hasznavehetetlenné vált, a lakást mindaddig háromszobás lakásnak kell tekinteni, amíg az épület tulajdonosa a megsemmisült szobát használhatóvá nem teszi. Egyebekben annak a kérdésnek elbírálásában, hogy milyen lakrészeket kell lakószobának tekinteni, a házadóna vonatkozó rendelkezések az irányadók. (8) A jelen rendelet alkalmazásában a pártok, egyesületek, közegészségügyi és egyéb közérdekű intézmények, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, szabadalmi ügyvivők, hites könyvvizsgálók, hites tolmácsok irodáit, végül az orvosok rendelőit lakásoknak, a Szállodákat, penziókat, színházakat, filmszínházakat ^üzlethelyiségeknek kell tekinteni. (9) Ha az ipartörvény rendelkezése alá eső kisipart vagy háziipart olyan uelyiségben folytat jak, amelyet a közfelfogás is lakásnak tekint, a jelen szakasz (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazásában a lakásokra érvényes kulcsok szerint kell a hozzá járulás mértékét megállapítani abban az esetben, ha a műhely céljaira is szolgáló lakás legfeljebb két szobából, és a mellékhelyiségekből áll; az ennél nagyobb lakásoknál meg kell állapítani, hogy hány szobát használnak lakás céljára és a lakásbérből ezekre arányosan eső rész után a lakásokra irányadó kulcs szerint, a lakásbér többi része után az üzletekre, üzemekre és műhelyekre irányadó kulcs szerint kell a hozzájárulás mértékét megszabni. Ezt az utóbbi eljárást kell atlkalmiaizni azzal a lakásbérlővel szemben is, aki lakásának egyrészét üzlet, üzem vagy műhely céljaira adja albénbe; joga van azonban az ebből származó hozzájárulástöbbletet az albérlőre áthárítani. Ha viszont az iparos olyan nyilt üzleti helyiségben lakik, amelynek a vevőközönség számára az utcáról közvetlen bejárata van, az üzlethelyiségekre megállaoított adókulcsokat kell alkalmazni. Abban az esetben pedig, ha a műhely és a lakás céljára szolgáló helyiség összefüggő ugyan, azonban a helyiségek külső jellegüknél fogva egymástól megkülönböztethetők és a lakás is, a műhely is külön helyiségben van, mindegyik helyiségre az azok jellegé-' nek megfelelő kulcsok alkalmazásával kell a hozzájárulás mértékét megállapítani. (10) A jelen szakasz (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában bérösszeg alatt a 3. §-ban meghatározott házbér összegét, a bérből levonható külön díjak és mellékszolgáltatások alatt pedig a 3. § (4) bekezdésében felsorolt szolgáltatásokat kell érteni.
