Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről.

1065. 121,000/1945. P. M. sz. 1641 után, amelyek lakáspénzilletményeiket meg nem haladó bérért közszolgálati alkalmazottaknak adatnak bérbe vagy természetben, illetőleg ingyen lakásul engedtetnek át; 2. az államkincstár tulajdonában levő munkáslakások után, ha azok az állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére adatnak bérbe; 3. ai vasutak és közlekedési vállalatok tulajdonában levő épületek lakott, valamint boltnak, vagy nyilvános étteremnek használt része után; 4. az egy szobából és legfeljebb még mellékhelyiségekből álló lakóházak után, ha az épület tulajdonosa vagy haszonélvezője, valaimint a ve

^

e közös háztartásban élő családtagjai kizárólag vagy túlnyomó részben napszámkeresetből élnek. (6) Az (1) bekezdésbén említett hozzájárulást kell fizetni az olyan helyiség után is, amelyet a tulajdonos maga használ vagy bérfizetés nélkül másnak ingyenes használatra, illetőleg bérfizetés nélkül szolgálati lakásként enged át. Ebből a szempontból sör ját maga által használt lakásnak kell tekinteni, öröklakásos, szövetkezeti vagy részvénytársasági házakban azt a lakást is, amelyet a részvényes vagy a szövetkezet tagja jogosult használni éspedig még abban az esetben is, ha ingyen vagy bér ellenében másnak engedi át használatra. 2. §. (1) Hozzájárulás: fizetésére nem lehet kötelezni az épület tulajdonosát olyan épületek (épületrészek) tekintetében, ame. lyek ,ai házadóra vonatkozó jogszabályok szerint a házadó alól állandóan mentesek, feltéve, hogy az épületet (épületrészt) sem lakásul, sem üzleti célra nem használják és sem Dérbeadva nincsenek, sem haszonértéküket nem állapították meg. (2) Nem lehet hozzájárulás fizetésére kötelezni az épület birtokosát az olyan épületrész tekintetében sem, amely a házfelügyelő és segédházfelügyelő természetbeni lakásául szolgál, mert az ilyen lakás díjtalan átenge désére a tulajdonost a lakásbérleti szerző

: dés kötelezi. Ellenben nem mentes a hozzájárulás fizetése alól ai saját személyében a házfelügyelő és a segédházfelügyelő, mert a lakás használatát megszabott teendői elvégzéséért ingyen élvezi. (3) Az épületre biztosított ideiglenes házadómentesség a hozzájárulás fizetési kötelezettségét nem érinti. II. FEJEZET. A hozzájárulás alapja. 3, §. (1) A hozzájárulás alapja a bérbe

2 adott épületeknél (épületrészeknél) a házadóra vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával megállapított évi nyersházbér jövedelemnek egy hónapra eső része. (2) A nyers házbérjövedelmet mindannak aiz ellenszolgáltatásnak együttes értékösszege alkotja, amelyet a bérlő a bérbeadónak a bérlemény használata fejeiben bér címén készpénzben vagy természetben, esetleg munkateljesítménnyel havonként fizetni tartozik. (3) A nyers házbérjövedelemhez kell hozzászámítani iaiz épület bármely részének hirdetés céljaira történt bérbeadásából, továbbá a kapualjak és udvarterek bérbeadásából származó nyers jövedelmet is. (4) Nem számítandó a nyers házbérjövedelembe: 1. A bérlőt terhelő közüzemi pótlék, a külöoszjedettt házbérfillér (lalkásadó), amelyet a község (város) a bérlőtől a bérbeadó útján szed be; 2. a lakás fűtéséért és világításáért fizetett összeg; 3. a bútorozott lakásoknál a bútorhasználatra eső bérösszeg, amely címen a nyers házbérjövedelemnek 30%-a számítandó le. (5) Ha a tulajdonos valamely több bérleményből álló épületet (épületrészt) házhaszonbérletbe ad, a bérlők által fizetendő hozzájárulás tekintetében nyers bérjövedelemnek nem a házhaszonbérlő és a házbirtokos között létrejött szerződésben kikötött bért, hanem az egyes bérlemények után a lakásbérlők által fizetett bérösszeget kell tekinteni;, viszont a házbirtokos által fizaiendő hozzájárulás tekintetében akkor is a házhaszonbérlővel kötött szerző désben meghatározott bér az irányadó, ha a házadó kivetésénél a házhaszonbérlő által szedett béreket vették alapul. (6) Abban az esetben, ha a lakás- vagy üzletbért az abban levő üzlet, iparüzem. vaigy más természetű hasznothajtó foglalkozás napi, heti vagv havi forgalmának előre meghiartározott százalékában állapították meg, a hozzájárulás alapjának megállapításában azt az összeget kell nyers bérjövedelemnek tekinteni, amelyet a háztulajdonos az előző hónap folyamán bér fejében tényleg kézhez vett. Ha ia forgalomhoz igazodó lakás- vagy üzletbér a százalékos megállapítás ellenére előre meghatározott összegben is meg van állapítva, amely összegnél az üzlet- vagy lakásbér kisebb nem lehet, a legkisebb bért csak abban az eseten lehet irányadónak venni, ha az előző havi forgalom százalékában megállapított bér ennél kevesebb. (7) Bérbe nem adott épületeknél (épületrészeknél) a hozzájárulás alapja a tényleg bérbeadottakkal történt összehasonlítás útján