Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről.

1640 1065. 121.000/1945. P. M. sz. ból kell elszámolni, avagy köztartozás hiányában —• az illetékes pénzügyigazgatóságnál előterjesztett kérelmére — a befizetést teljesítő részére a K. K. H. ö. 92. §-a alapján vissza kell fizetni. (2) A pénzügyigazgatóság az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés 90 napon belüli teljesítését ellenőrizni köteles. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek határidőre nem tesznek eleget, erről a pénzügyminiszterhez jelentést kell tenni, 51. §. Jelen rendelet az 1945. évi július elsejei érvénnyel kihirdetése napján (1945. aug. 19.) lép hatályba. Budapesten, 1945. augusztus 10-én. Dr. Oltványi Imre s. k. pénzügyminiszter1065. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.000. P. M. számú rendelete a rendkívüli épület javítási hozzájárulás kivetéséről és kezeléséről. A Budapesten és környékién levő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló 5.120/1945. M. E. számú rendelet (Rt, 1915. évf. 588. o.) 7§-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján iái következőket rendelem: I. FEJEZET. Hozzájárulás fizetésére kötelezett személyek. 1. §. (1) A Budapesten és környékén levő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló 5.120/ 1945. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében említett Budapesti Épület javítási Alap (a továbbiakban: Alap) céljaira rendkívüli épület javítási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulást) kell fizetni az összes épületek után, amelyek a) Budapest székesfőváros, b) Budafok, Kispest, Pestszent erzsébet, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Újpest, c) Albertfalva, Csepel, Mátyásföld, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár területén vannak, tekintet nélkül •arrta, hogy az említett városok és községek területén levő valamely épület helyreállításra szorul-e, vagy sem. (2) Az (1) bekezdésben említett Alaphoz való hozzájárulást 1945. évi augusztus hó 1. napjától 1947 évi július hó 31. napjáig terjedő időre az épületek tulajdonosainak és bérlőinek kell fizetniök. (3) A (2) bekezdés .alkalmazásában az épület tulajdonosának a telekkönyvi tulajdonost, et tulajdonjog korlátozottsága esetében pedig azt kell tökinteni, aki az épülettel rendelkezni jogosult; ilyen a haszonélvező, öröklakásos házrészvénytársaság, vagy házszövetkezet esetében az épület vagy épületrész használatára jogosult részvényes, illetőleg részjegytulajdonos, társasház tulajdon esetében a telekkönyvi albetétb'en felvett tulajdonos, vagy haszonélvező. Az épület vagy épületrész bérlőjének azt a személyt kell 1 tekinteni, aki az említett városok vaigy községek területén érvényben levő lakásbérleti szabályrendeletek szerint ai bérleménynek maga. és háznépe által való használatára meghatározott pénzbeli vagy más ellenérték — bér — fizetése ellenében jogosult. (4) Ha az épülettel rendelkezni jogosult tulajdonos vagy haszonélvező több bérleményt magában foglaló házat vagy háznak több bérleményből álló részét házhaszonbérletbe adja, a jelen rendelet alkalmazásában bérlőnek nem azt a személyt kell tekinteni, aki a házat, vaigy annak több' bérleményből álló részét ellenérték fejében abból ta> célból. vette át, hogy másoknak bérbeadás útján hasznosítsa, hanem azokat az-albérlőket,' akik nem ,ai háztulajdonossal, hanem a házhaszonbérlővel állanak lakásbérleti jogviszonyban. Az ilyen albérlőkkel nem esik egv tekintet alá és így hozzájárulást sem köteles fizetni az olyan albérlő, aki a bérleménynek vagy a bérlemény egy részének a maga és háznépe készére való átengedéséért a bérlővel szemben pénzbeli vagy más ellenérték — albér — fizetésiké kötelezi magát. (5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában hozzájárulást általában az olyan épületek (épületrészek) után kell fizetni, amelyeket maga a tulajdonos használ, vagy amelyeket bérbeadás útján hasznosít. Ebben a tekintetben a lakás céljára használt épületrészek után abban az esetben is hozzájárulást kell fizetni, ha az épület (épületrész) a házadéra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint egyébként állandóan mentes a házadó alól. Nevezetesen hozzájárulást kell fizetni: 1. az állami, törvényhatósági, községi (városi) épületekben azok után a lakrészek