Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1064, 120-700/1945. P. M. sz. 1625 delmén kívül a vele egy adólailanyt alkotó közös háztartásiban élő családtagok jöve­delme is szerepel, aj családfő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelmét meg kell osztani és egy-egy váltságköteles családtagnál a tisztát jövedelemnek azt a részét kell váltságalapként számításiba, venni, amely az őt illető jövedelemből a tehertéite­lek arányos részének levonásai után fenn­marad. Ami a tehertételeik közül különösen az együttesen kezelt közadókra teljesített befizetést illeti, azt a családfő és a család­tag váltságalapja között abban az arányban kell megosztani, amily arányban a családfő •és tai családtag vagyona, illetőleg jövedelme után kivetett adók egymáshoz állanak. (3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásában a családtag saját jövedelme alapján kiszámít­ható váltság összege kisebb, mint a családfő terhére kivethető váltság összegének egy­negyed része, a 4.000/1945. M. E. számú rendelet 12. :§-ának (3) bekezdése szerint ez utóbbit kell a családtagot terhelő váltság összegeként megállapítani. A családfő vált­ságának egynegyed részét kell számításba venni abban az esetben is, ha a családtagnak saját jövedelme nincsen; az idézett rendel­kezés azonban gondoskodik arról is, hogy annál a családfőnél, akinek négynél több vele közös háztartásblan élő váltságköteles csa­ládtagjai van, az ezekre megállapított váltság egvüttesen ne legyein több, mint amennyit a családfőre megállapítottak. A családtagok váltságát tehát — a családfő váltságösszegé­'nek a családtagok számával való osztása út­ján— .akként kell megállapítani, hogy a családtagok együttes váltságösszege a család­fő váltságösszegét meg ne haladja Ezt az eljárást kell alkalmazni abban az, esetben is, ha a családfő a maga személyében nem váltságköteles, viszont a váltság fizetésére köteles családtagolknak önálló jövedelmük nincsen. Ilyen esetben a családfő jövedelme állapján a váltságösszeget úgy kell megálla­pítani, mintha maga a családfő is váltság­köteles volna és az egyébként megállapított összeg alapulvételével kell a családtagok váltságát a fentieknek megfelelően kiszámí­tlaini. (4) A váltság alapjából csak azokat az együttesen kezelt közadóikat lehet levonásba hozni, amelyeket a váltságköteles az előző évben tényleg befizetett és 'ezt a váltság­köteles hiteltérdemlően igazolta. A tényleg fizetett együttesen kezelt közadók levonásá­nak is azonban csak akkor, illetőleg csak abban a részében van helye, amennyiben azok a jövedelemadó alapjául szolgáló egyes jövedelemforrások jövedelmének becslés út­ján megállapításánál még nemi vonattak le. (J. V. H. Ö. 12. §-ának (4) bekezdése.) (5) Újjáépítési közimunkaváltság címén csak ai megelőző évben készpénzben lefize­tett váltság összegét lehet levonni. Ebből következik, hogy ha a váltságköteles a vált­ságfizetési kötelezettség évét megelőző évben kötelezettségének — ide nem értve a 4.000/ 1945. M. E. számú rendelet 8. ,§-a alá eső természetbeni közmunka esetét — 'termé­szetbeni közmunkát teljesítése útján tett eleget, enimek a közmunkának pénzbeli ellen­értékét a váltság alapjából levonásba! hozni niem lehet. Nem lehet levonásba hozni a váltság alapjából a fizetett váltság összegét akkor sem, ha annak fizetését aj munkáltató akár kollektív szerződés állapján, akár ön­kéntesen teljesítette a váltság fizetésére kö J telezett helyett. 6. §. (1) (AJ váltság alapját a 4. ,§ (2) be­kezdésének második csoportjában említett váltságköteleseknél akként kell megállapí­tani, hogy számításba kell venni: a) a földbirtokból származó' jövffclelem fejében a tulajdonában vagy haszonélveze­tében levő földbirtok kataszteri tiszta jöve­delmének tízszeresét; b) *ia házfoirtokt-1 ueuu jövedelem fejé­ben a tulajdonában levő, Vaigy haszonélve­zetében levő házbirtok után a váltságkötele­zettség évére megállapított házadóalapjának 50%-át; c) általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelme fejében a váltságkötelezettség évére megállapított ál­talános kereseti adó kivetésénél alapul vett tiszta jövedelmet; d) a tőkevagyon jövedelme fejében az előző évi jövedelemadó kivetésnél megálla­pított, illetőleg az ebből a szempontból irányadó jövedelmet; e) a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem fejében a váltságköte­lezettség évének első felében kézhez vett szolgálati illetmény egy évre átszámított összegét, levonva abból a családi pótlékot, a gyermeknevelési pótlékot, a túlóradíj ösz­szegét, a közszolgálati alkalmazottaknál eze­ken felül az I. lakáspénz osztály szerinti lakáspénzre jogosultak külön pótlékát és a. közlekedési segélyt. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jövedel­mek megállapításánál számításba kell venni a váltságkötelesnek nemcsiak a lakóhelyén, hanem az esetleg más községből (városból) szármlaizó jövedelmiét is és az ekként számí­tásba vett Összes jövedelmeinek együttes összege alkotja a váltság alapját. (3) Az olyan épületeknél, amelyek után a házadót az 1940 : XXII. te 12. §-ániak (1) bekezdésében foglalt állandó tételek szerint kell kivetni, az épület házadóalapjának a

Next

/
Thumbnails
Contents