Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

1626 1064. 120-7O0/1945. P. M. sz. váltság szempontjából Való kLsz ámításánál a földből vagy vályogból épült egyszobás hátaknál a váltságköteles viszonyaihoz képest 30—40 P-t, a kétszobás házaiknál 70—100 P-t, a téglábóL kőből Vagy más szilárd anyagból épült egyszobás házaknál 50—60 P-t, a kétszobás hátaknál 120—140 P-t kell .házadóalapnak 'tekinteni. (4) Az általános kereseti adó kivetésnél .alapul vett tiszta jövedelem alatt — a váltság alapjának megállapítása szempontjából — azt az összeget kell érteni, amelyet a váltságfizetés évében a vált-ságköteles sze.mélyre ideiglenes arányszám alkalmazásával kivetett kereseti -adónál alapul vettek. Minthogy a 4.850/1945. M. E. számú rendelet (Rt. 1945: évf. 558. o.) 2. §-rámák (2) -bekezdése szerint a kivetett kereseti adó tekintetében mind az adózónak, mind a kincstárnak "helyesbítésre van igénye, a helyesbítés eredményének megfelelően! a váltságot is hAva-' ta<lból*helyesbíteni kell. Az 1940:XXIÍ. te. 21. <§-ának (8) bekezdése alá tartozó ügynököknél az általános kereseti adó alapját a befizetett általános kereseti adó húszszoro.sávjai kell számításba venni. (5) Annak megállapításábíam, hogy szol.gálati és munkabérviszonyból származó- jövedelem alatt milyen jövedelmeket kell (érteni, a kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. -M. számú Hivatalos Összeállítás (a továbbiakban: K. H. Ö.) (Rt, 1927. évf. 487. o.) 16. §-ában foglalt rendelkezések az, irányadók. Ha a váltságköteles által az óv első felében kézhezvett szolgálati illetményt fizetési előleg, vagy a munkaadótól (közszolgálati alkalmazottnál a Pénzintézeti Központtól, a Lakásépítési Állandó Bizottságtól) felvett kölcsön törlesztési részletei és kamatai fejében, avagy egyéb címeken (nőtartásból, gyermektartásból, áruvásárlásból) származó, vlagy bíróilag megítélt bármely követelés címén) letiltások terhelik, a letiltások címén levont összeget a, kézhezvett szolgálati illetmény összegéhez hozzá kell számítani. Nem szabad azonban hozzáadni a szolgálati illetményekhez az 1940 : XXII. te. 25. §-ának (4) bekezdése értelmében az alkalmazottak kereseti adóalapjához nem tartozó azokat a szolgálati járandóságokat, amelyek meghatározott hivatali, illetőleg szolgálati kiadással (üzleti utazással, stb.) vannak egybekötve. A szolgálati illetményből az azt terhelő adókat, nyugdíj járulókokat, a munkáltató által akár kollektív szerződés 'alapján, akár önkéntesen fizetett váltságot, stb. levonni nem lehet, minthogy azok már a kézhezvett járandóságban nem szerepelnek. Ha ai szolgálati illetmény egészben vagy résziben természetbeni szolgáltatásokban van megállapítva, -a természetbeni járandóságok pénzbeli értékének kiszámításánál ai K. H. Ö. 16. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (8) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. (6) A jelen .§ alapján megállapított váltságalapból az együttesen kezelt adók és újjáépítési közmunkaváltság fejében fizetett összegek levonásémlak helye nincs. 7. §. A 4. § (2) bekezdésének harmadik csoportjába tartozó olyan váltságköteles terhére, aki bár nyilvánvalóan jövedelemadó alá esik, a jövedelemiadó kivetése céljából bevallást nem adott, valaniint az ilyen személyekkel közös háztartásban élő, azzal, egy adóalanyt alkotó családtagok terhére a váltság alapját a váltságfizetési kötelezettség első évében átmenetileg a 6. § alapján kell megállapítani. Ha azonban a jövedelemadó kivetés során megállapítást nyer, hogy -a váltságköteles^ a jövedelemadóníak is alanya, a váltság alapját az 5. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával — a 6. § alapján megállapított váltságalap után járó váltság törlése mellet — újból meg kell állapítani s terhére a váltságot ennek eredményéhez kénest kell újból kivetni. * 8. §. (1) Ha az 5. és 6. § szerint a váltság alapjául vett adóalapok jogorvoslat folytán változnak, a váltság összegét megfelelően helyesbíteni kell. (2) Ugyancsak helyesbíteni kell a 6. *§ alapján megállapított váltság alapját, ha a házbirtok házaidóját a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú Hivatalos összeállítás 20., illetőié? 22. §-a értelmében a bérjövedelem évközi emelkedése vagy csökkenése, avagy adótörlés következtében helyesbítették. ' 9. §. !Ai földadóra, a házadóra és kereseti adóra bármily címen engedélyezett ideiglenes iadómentessóg a váltság alapját nem érinti. A váltság alapjának kiszámításánál tehát figyelembe kell venni az ideiglenesen adómentes földek kataszteri tiszta jövedelmét, az ideiglenesen adómentes házak házadó alapját, illetőleg azt a jövedelmet is, amelyre az általános kereseti adó szabályai szerint ideiglenes adómentességet engedélyeztek. • 10. §. (1) A közutakról és vámokról szóló 1890 :

1. te, 48. és következő .§-ai alapján akár természetben, aikár váltságfizetés útján teljesített községi közmunkát^ illetőleg annak pénzbeli ellenértékéből egy hónapra eső összeget a jelen rendlelet alapján megállapított havi váltság összegéből való levonás útján kell számításba venni. (2) Az (1) bekezdés szerint beszámítandó közmunkának azt at részét, amelyet ai váltságköteles természetben teljesített, a községi közmunka váltság-ára szerint kell pénzértékre átszámítani.