Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 1062. A pénzügyminiszter 1945. évi 121.170. P. M. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búzja 1945. évi augusztus havi árának megállapításáról - 1063. A pénzügyminiszter 1945. évi 190.273. P. M. számú rendelete a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás illetékmentességéről. - 1064. A pénzügyminiszter 1945. évi 120.700. P. M. számú rendelete az újjáépítési közmunka váltság kivetéséről és kezeléséről.

162 i 1064. 120-700/1945. P. M. sz. 1945. M. E. számú rendelet 8. ,§-ában részletesen felsoroltak közül annak az üzeminek vagy vállalatnak is:, amelynek testi és szellemi munkavállalói az illetékes miniszter rendelete folytán közmunkakötelezettségüknek rendes mimkahelyükön természetben teljesített közmunkával tesznek eleget. (2) Annak a természetes vagy jogi személynek a terhére, aki, illetőleg amely az (1) bekezdés szerint készpénzfizetésre van kötelezve, váltságot kell kivetni. 2. §. (1) A váltság fizetése alól állandóan vagy ideiglenesen mentes minden olyan — egyébként közimunkára kötelezett — személy, akit a 4.000/1945. M. E. számú rendelet 3. ;§-a a közmunkakötelezettség alól állanidóian vaigy meghatározott időtartaimria! felmentett. (2) Azok a szentélyek, akik az (1) bekezdés alapján a váltság fizetése alól állandó vagy ideiglenes mentességre tartanak igényt, az újjáépítési miniszter által szabályozott módon kötelesek igazolni, hogy a közmunkakötelézettség alól is állandó vagy ideiglenes

1 mentességet élveznek és hogy vagyonuk és: jövedelmtük nincs. (3) A közmuhkakötelezettség alól ideiglenesen mentes személyeknél a váltság fizetési kötelezettség .azt a hónapot követő hónap első napjával áll be, amely hónapiban az ideiglenes mentesség alapjául szolgáló indok vagy jogcím megszűnt. (4) A váltság alól állandóan vagy ideiglenesen mentes személyekről ai kivető haltóság külön-külön nyilvántartást köteles: vezetni s abban a mentesség jogcímét, az annak alapjául szolgáló bizonyítványok (nyilatkozatok) adatait, a mentesség kezdetét, illetőleg ideiglenes mentesség esetében ai mentesség időtartamát s lejáratának végső napját fel kell tüntetni. A nyilvántartás alapján lehetőleg havonta ellenőrizni kell, hogy az ideiglenes mentesség jogalapja fennáll-e vagy sem. 3. §. Az állandó mentességet a kivetési eljárás során, az ideiglenes mentességet pedig aiz esetenként tett bejelentések alkalmával kell elbírálni. A mentesség engedélyezéséről és annak időtartamáról az érdekelt váltsá^kötélest végzés útján értesíteni s egyidejűleg a mentesség tartamára járó havi váltság törlése iránt intézkedni kell. II. FEJEZET. A váltság ailapja. 4. §. (1) A közmunkára kötelezett személy vagy a helyette fizetésre kötelezett munkáltató által fizetendő váltság összegét a váltságköteles jövedelmi viszonyaihoz igazodó váltságalap után kell kivetni. (2) A váltság alapjának megállapítása: szempontjából a váltságkötelesek három csoportba tartoznak: Az első csoportba tartoznak a jövedelem- és • vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint jövedelemadóval megadóztatott, természetes személyek, valamint az ilyen személyekkel közös háztartásban élő családtagok, a második csoportba azok a természetes személyek és az ilyen személyekkel közös háztartásban élő' családtagok, akik a jövedelemadónak nemi alanyai, a harmadik csoportba azok a közmunkaköteleseik, akik a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezésiek szerint jövedelemadó alá esnek, azonban bevallást nem adtak és jövedelemadóval még megadóztaltva nincsenek. (3) A közmunkakötelezei.tség ailá eső családtag váltságalapjának megállapításánál mindig az az irányadó, hogy a családfő a U) bekezdés első vagy második csoportjába tartozik, vagy tartoznék, ha ő is váltság fizetésére köteles volna. Ebből következik, hogy a családfő jogi helyzete irányadó abban az esetben is, ha a családfő, akivel a váHságköteles családtag közös háztartásban él s azzal egy adóalanyt alkot, váltságfizetésre kötelezve nincs, mert közmurikaköielezettségének természetbeni közmunka teljesítése által tesz eleget, avagy akár koránál fogva,. akár állandó vagy ideiglenes mentessége következtében közniunkakötelezéttség alá: nem esik. Ha ellenben a váltságkötelest a családfővel közös háztartásban éld, azzal egy adóalanyt alkotó családtagnak tekinteni nem lehet, az ilyen váltságköteles jogi hely zetét nem a családtagokra, hanem á családfőre irányadó szabályok szerint kell elbírálni. (4) Annak az elbírálásában, hogy az. előző bekezdések alkalmazása során kit kell családfővel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó családtagnak tekinteni, a. jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500 AP. M. számú Hivatalos Összeállítás (a továbbiakban J. V. H. Ö.) 3. ,§-ában foglalt szabályok az irányadók. 5. §; (1) A váltság alapja a 4. § (2) bekezdésének első csoportjában említett, váltságköteleseknél a váltságköteles terhére a jövedelemadó kivetése során a váltságkötelezettség évére számításba vett tiszta jövedelemnek az a része, amely az előző évben igazoltan fizetett együttesen kezelt közadók és az előző évben igazoltan fizetett újjáépítési közmiunkaváltság levonása után megmarad. (2) Ha a jövedelemadó kivetésnél számításba vett jövedelemben a családfő jőve-