Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 904. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 16.042. K. K. M.számú rendelete a személyszállító vonatokon az utazás koirlátozásáról. - 905. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 14.700. K. K. M.számú rendelete a kereskedelemben üzemi bizottságok szervezéséről.

1352 905. 14.700/1945. K. JE. M. £&. (2) A Bizottság az (1) bekezdés 1. pont­jában meghatározott ellenőrzési jogának ér­vényesítése érdekében betekinthet a vállalat könyveibe és szükség esetén azokat könyv­szakértővel is megvizsgáltathatja. A könyv­szakértőt a Bizottság indokolt megkeresé­sére az illetékes szakszervezet küldi ki, költ­ségeit 'al munkáltató köteles viselni. (3) Ha a Bizottság úgy találja, hogy a munkáltatónak valamely cselekménye vagy általában ügyviteli jogszabályba vagy köz­érdekbe, illetőleg a jóerkölcsökbe ütközik, továbbá a vállalat vagyoni érdekeit veszé­lyezteti, köteles az illetékes szakszervezet­nek jelentést tenni. Ebből a célból joga van a Bizottságnak a vállalat ügyvitelébe be­tekinteni és a munkáltatótól adatokat és fel­világosításokat kérni. (4) A Bizottság az (1)—(3) bekezdések­ben felsorolt valamennyi kérdés felderítése érdekében a vállalat kötelékébe tartozó bár­mely személyt meghallgathat. Az alkalma­zott a Bizottság idézésére köteles megjelenni. A munkáltató köteles a kérdés tisztázásához szükséges minden adatot közölni ai Bizott­sággal. 10. §. (1) A Bizottság minden vállalathál egyeztető bizottságot alakít. Az egyeztető bizottság elnökből és két tagból áll; egyik tagját a Bizottság — saját tagjai közül —, másik tagját a munkáltató jelöli ki, elnökét a kijelölt tagok választják érdektelen sze­mélyek köréből. (2) Az egyeztető bizottság: a) megállapítja a vállalat szolgálati sza­bályzatát és üzleti (üzemi) munkarendjét, valamint az alkalmazottak által elrontott, el­tört vagy elvesztett munkaeszközökért, fel­szerelési és berendezési tárgyakért vagy árukért a térítési kötelezettséget és az ennek alapján fizetendő összeget; b) dönt a vállalat jóléti, egészségügyi és balesetvédelmi ügyeiben. (3) Az egyeztető bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben minden esetben egyeztetést kísérel meg az érdekeltek között és csak ennek sikertelensége esetén dönt jogorvoslat kizárásával, a kollektív szerződések határ oz­mányainak figyelembevételével és azok kor­látai között. 22. §. (1) A munkaviszonnyal kapcsola­tosan a munkáltató által valamely alkalma­zott ellen, vagy valamely, alkamazott részé­ről a munkáfltató ellen emelt panaszt, — ha tagjainak száma ötnél kevesebb — a Bizott­ság tárgyalja. Öttagú vagy annál nagyobb létszámú Bizottság ilyen panaszok tárgyalá­sával nem foglalkozik, hanem erre a célra tagjai közül fegyelmi bizottságot küld ki. A fegyelmi bizottság elnökből és két tagból áll: üléseit munkaidőn kívül tartja. Eljárá­sában a békés elintézésre törekszik, ennek sikertelensége esetében fegyelmi határozatot hoz. (2) Ha a fegyelmi bizottság valamely alkalmazott által a munkáltató ellen emelt panaszt jogosnak találja, erről a szükséges intézkedés megtétele céljából a Bizottságot értesíti. (3) Ha a fegyelmi bizottság a munkál­tató által valamely alkalmazott ellen emelt panaszt alaposnak találja, az alkalmazottal szemben a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki: a) szóbeli feddés, b) írásbeli megrovás és annak a vállalat megfelelő helyiségében kifüggesztése, c) áthelyezés más munkahelyre, d) azonnali hatállyal való elbocsátás. (4) A fegyelmi határozaft ellen jogorvos­latnak helye nincs. A d) pont alkalmazása esetében az alkalmazott jogigényével a munkaügyi bírósághoz fordulhat. (5) A fegyelmi bizottság hivaltalból is eljárhat akkor, ha úgy találja, hogy a: mun­káltatók vagy valamely alkalmazottnak cse­lekménye a munkaerkölcsöt vagy a vállailaft érdekeit veszélyezteti. 12. §. (1) A Bizottság tagját e tisztség­elvállalása miatt a 'munkáltató semmiféle joghátránnyal nem sújthatja. A Bizottság tagjának szolgálati viszonyát tisztségének tartama alatt egyáltalában nem, annak le­jártától számított két éven belül pedig csak: az 1884:XVIL te. 94. §-ában felsorolt vala­mely olyan ok miatt lehet megszüntetni* amely okból felmondás nélkül azonnal elbo­csátható. (2) A munkáltató köteles a Bizottság tagjainak működésükkel kapcsolatban fel­merült igazolt készkiadásait megtéríteni. A Bizottság tagja megbízatásának tartama alatt sorrendszerű előléptetésben nem szen­vedhet hátrányt. A Bizottság tagját megbí­zatásának tartama alatt soronkíyül előlép­tetni nem lehet. (3) A Bizottság vezötői nagyobb 1 váliaí­latoknál a vállalat irányításában is részt­vesznek, a> következő elvek szerint: a) Ha a vállalat rendszeresen 50 alkal­mazottnál többet nem foglalkoztat, iái Bizott­ság elnöke a válüalat irányításában általá­ban nem, illetve csak olyan különleges ese­tekben vesz részt, amikor arra az ügy ter­mészete miatt szükség van. Ilyen vállalatok­nál! a Bizottság elnöke rendes alkalmazotti munkakörét köteles ellátni. b) Ha ai vállalat rendszeresen ötvennél több, de száznál kevesebb alkalmazottat fog­lalkoztat, a Bizottság elnöke (akadályozta­tása esetében helyettese) a vállalat irányítá-

Next

/
Thumbnails
Contents