Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 904. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 16.042. K. K. M.számú rendelete a személyszállító vonatokon az utazás koirlátozásáról. - 905. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1945. évi 14.700. K. K. M.számú rendelete a kereskedelemben üzemi bizottságok szervezéséről.

905. 14.700/1945- K. ÍK. M. ez. 135S sában állandóan résztvesz és ezért rendes alkalmazotti munkakörének ellátása alól megbízatásiának tartania alatt fel van mentve. c) Ha a vállalat rendszeresen száznál több alkalmazottait foglalkoztat, akkor a b) ponlí szerinti jogok a Bizottság elnökén kívül, a Bizottság elnökhelyettesét is megilletik. A b)—c) pontokban felsorolt működésit kifejtő bizottsági elnök és elnökhelyettes megbízatásának tartalmai alatt a vállalatnál vezetőd (osztályvezetői, üzletvezetői) minőségben alkalmazottak fizetésével egyenlő illetményt kap. A Bizottságnak azok a tagjai, akik nem a fenti b)—c) pontokban felsorolt működést fejtenek M. bizottsági tagságuk miatt magasabb illetménypótlékban vagy túlóradíjban nem részesíthetők. 13. §. (1) A Bizottság működésével kapcsolatban a munkáltató ái jelen rendelet egyéb §-aiban említett kötelezettségein felül köteles: a) a Bizottság működéséhez megfelelő helyiséget és segédeszközöket rendelkezésre bocsátani; b) a Bizottság tagjai névsorát a vállalat bérilletményeinek kifüggesztésére szolgáló táblán kifüggeszteni, ezenfelül más alkalmas módon úgy közhírré tenni, hogy arról tz új alkalmazottak is tudomást szerezhessenek; ! c) a Bizottság javaslatainak átvételére és esetleges tárgyalások folytatására felhatalmazott megbizottjának nevét a Bizottsággal közölni; d) havonta) legalább egyszer üzletvezetői (osztályvezetői) értekezletet összehívni, amelyre a Bizottság legfeljebb két tagját küldheti ki; e) abban az esdtben, ha a vállalat részvénytársaság vagy szövetkezet, a Bizottságot az igazgatósági ülésekre, ha pedig korlátolt felelősségű társaság, a taggyűlésekre minden esetben meghívni. A Bizottság az igazgatósági, illetve a taggyűlésre legfeljebb két tatgot küldhet ki, akiknek tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincs és a vállad tóti harmadik személlyel szemben nem képviselhetik. 14. §. (1) A Bizottság, illetőleg a fegyelmi bizottság, egésze vagy egyes bizottsági tagok, továbbá az egyeztető bizottsághoz a Bizottság által kiküldött tag működése ellen emelt panasz tárgyában az illetékes szakszervezet határoz. (2) Az illetékes szakszervezet saját elhatározásából is jogosult az (1) bekezdésben említett bizottságok működését felülvizsgálni. (3) Ha az illetékes szakszervezet a fegyelmi vagy az egyeztető bizottság egészének vagy valamely tagjának működését kifogásolja, a Bizottságot új fegyelmi bizottság, illetőleg a kifogásolt tag helyett új tag kiküldésére utasíthatja. (4) Ha az illetékes szakszervezet úgy látjia, hogy a Bizottság feladatát nem megfelelően tölti be, jelentést tesz a Szakszervezeti Tanácsnak, amely a Bizottság működését felfüggesztheti, az ügy kivizsgálása után a Bizottságot feloszlathatja és egyúttal új váliasztást rendelhet el. Az új választás a 4. § rendelkezései szerint történik. 15. §. Ha a vállalat alkalmazottai több szakszervezethez tartoznak, az illetékes szakszervezetre ruházott jogokat az érdekelt szakszervezetek közösen gyakorolják. Ilyen esetben több érdekelt szakszervezet között a szakszervezeitre ruházott jogok mikénti gyakorlása tekintetében esetleg felmerülő viták kérdésében a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) dönt. 16. §. (1) A munkáltató és a Bizottság között bármilyen kérdésben felmerülő ellentét esetén az Országos Kereskedelmi Üzemi Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) jogorvoslat kizárásával dönt. A Döntőbizottság eljárását egyfelől a munkáltató* másfelől ia Bizottság javaslata alapján az illetékes szakszervezet kezdeményezheti. (2) A Döntőbizottság székhelye Budapest. A Döntőbizo'ttságot úgy kell megszervezni, hogy a hat tagot a Szakszervezeti Tanács, hat tagot pedig a demokratikus munkáltató érdekképviseletek küldenek ki. Abban a kérdésben, hogy a demokratikus munkáltatói érdekképviseletek közül melyek és milyen arányban legyenek a Döntőbizottságban képviselve, vita esetén a budapesti kereskedelmi és iparkamara dönlt. A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét pártatlan személyekből a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: nevezi ki. Az elnökhelyettes csak ,

aE elnök akadályoztatása esetén vesz részt a Döntőbizottság ülésén. A Döntőbizottság megbízatása egy évre szól; működését a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyása után kezdheti el. Az elsőizben szervezett Döntőbizottság megbízatása azonban csak 1946- évi december hó 31. napján jár le. (3) A Döntőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, tagjainak díjazását pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg tárcája terhére. 17. §. (1) A bizalmi egyének választása az illetékes szakmai szakszervezet közreműködésével történik. A bizalmi egyének számát — ami kettőnél több nem lehet — és választásának módját a vállalat méreteihez