Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

888 221. 166.000/1940. P. tî. M. m. vagyont becslés útján megállapítani, vagy a tőketartozás figyelembevételét megtagadni. A határozatnak ez a része a fellebbviteli eljárás során sem változtatható meg, a határozat egyéb része ellen emelt kifogásokat azonban érdemben tárgyalási alá kell venni. • « (14) Az eskü letétele, vagy az eskü letételének megtagadása, végül az eskü 'letétele előtt

: a bevallás helyesbítése nem állja útját 'annak, hogy ha azs esküvel megerősített adatok, vagy a kivető hatóság által alapulvett jövedelem és vagyon, végül a helyesbített bevallás valótlannak bizonyulnak, adócsalás miatt a büntető eljárás megindíttassék. Az adócsalásért kiszabott bünltietésen felül az adózónak a hamis esküért valló# általános büntetőjogi felelőssége (érintetlen mlarad. '(T. 41. §-ának (8) bekezdése.) 12. §. (1) Az az adózó, akinek háztartásához kettőnél több gyermek tartozik, a *következő adókedvezményben részesül: 1. Annak az adózónak a jövedelmeadóalapjából, akinek tiszta j öved elme az évi 12.000 pengőt nem haladja túl, az első és második gyermek után 200—200 pengőt, a harmadik és negyedik gyermek után 300—300 pengőt, minden további gyermek; után 500 pengőt le kell vonni és erre a csökkentett adóalapra kell a megfelelő adótételt alkalmazni. 2. Ariinál az adózónál, aki az 1. pont alapján adókedvezményben azért nem részesíthető, mert egyáltalában nem alanya a jövedelemadónak, a terhére előírt földadóból, házadóból és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi adókból az első és második gyermek) utáni 5—5%-ot, a harmadik és negyedik gyermek után 7—7;%-ot, minden további gyermek után 10%-ot kell törölni. , (T. 42. §-a.) * (2) A T. alkalmazása szempontjából az adózó háztartásához tartozót gyermekek alatt a közös háztartásban élő törvényes, törvényesített, mostoha vagy Örökbefogadott kiskorú gyermekeket és unokákat kell érteni, a levonás mértékének megállapításánál és az adóalapból való levonásnál azonban csak azokat a gyermekeket szabad figyelembe venni, akiknek önálló kerestük nincsen. Ennek a körülménynek elbírálásánál az adóévet megelőző év utolsó napján mutatkozó tényleges állapot az irányadó, tekintet nélkül arra, hogy az adózó és gyermekeinek családjogi helyzete és kereseti viszonyai az adóév " folyamán miként változtak. (3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában megállapított gyermekkedvezmény kétféle módon érvényesül; nevezetesen: az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított adókedvezményt az olyan adózónál kell figyelembe venni, aki jövedelemadót tartozik